Barsi Ödön
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Barsi Ödön (Budapest, 1904. április 18. – Budapest, 1963. február 5.), magyar színész, író, rendező.
Többször álnevet használt munkássága során, pl. J. Bayrd, B. Darton, E. Girdo, C. Green, A. Rodriguez, E. A. Rodriguez, C. Rodriguez, E. A. Rodry, C. Thompson, E. Thompson, G. Willcox, C. Wreen.
[szerkesztés] Élete
- A budapesti Színiakadémián 1929-ben megszerezte színészi, majd 1930-ban rendezői diplomáját.
- a Nemzeti Színházösztöndíjas tagja lett, majd Kolozsváron játszott.
- 1935-ben, a Magyar Rádió tízéves jubileumára meghirdetett hangjátékpályázaton első díjat nyert Gárdonyi Géza Isten rabjai című művének feldolgozásávak.
- 1935-ben a Magyar Rádiónál helyezkedett el.
- 1936-tól lektor, rendező.
- 1945-ben részt vett a rádió újraindításában, majd főrendezőként dolgozott az 1948-as nyugdíjazásáig.
[szerkesztés] Főbb művei
- Az alcazári máglya (1936)
- A bálványimádó (1941)
- Komédiások (1942)
- Játék a halállal (Kempelen Farkas) (1942)
- Madagaszkár királya (Benyovszky Móric) (1943)
- Az ördög hegedűse (Paganini életregénye) (1944)
- Az űrhajó (1944)
- Indiánok a Dunán (1946)
- Egy lélek visszatér� (1947)
- Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét átdolgozta filmre (1956)