Jókai Mór

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Regényírói módszerei 2.1 Regényszerkesztői elv 2.2 Stílusa 3 Főbb művei 4 Külső hivatkozások 5 Források

[szerkesztés] Élete

Komáromban, Kisbirtokos nemesi családban született, mint Jókay Móricz (az y-t i-re később a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

Jókai Mór iskoláit Komáromban és Pozsonyi Református Gimnáziumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.

Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, 1844-ben, első regényének, a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét. 1846-ban a Tizek Társaságának tagja lesz; kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket.

Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit augusztus 29-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakítja meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. 1849-ben, részben felesége közbenjárására, aki számára komáromi menlevelet szerzett, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.

Nagyon sok regényt írt és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Az 1850-es évek volt legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház. Ugyanebben az időszakban derült fény tüdő- és szívbajaira.

1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. 1861-ben Siklósvárosának képviselője lesz; a Teleki-féle Határozati Párt tagja is lesz; annak feloszlása után a Tisza István-féle párt színeiben indul (1875)

Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években visszavonult; sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig névleges főszerkesztője. Ez időtájt sokat időzik külföldi gyógyfürdőknél, ill. a balatonfüredi villájában.

1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.

1886. november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal, számos külföldi utazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten vagy A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904-ben, életének 79. évében hunyt el tüdőgyulladásban.

[szerkesztés] Regényírói módszerei

[szerkesztés] Regényszerkesztői elv

Jókai regényei alapvetően a pikareszk regénytípus (köznapi kalandregény, vagy utazó kalandregény – ilyen pl. Voltaire: Candide, Swift: Gulliver, Bessenyei: Tariménesz utazásai stb.) szerkezetét követik. A regények időkezelése többnyire lineáris (általában a zárlatoknál mindig több évet láthatunk egybe sűrítve); emellett többszörös expozíciók és a mellékszálak nagy száma jellemzi a Jókai-féle regénytípust.

[szerkesztés] Stílusa

Jókai Móra regényei alapvetően romantikus stílusúak, de emellett gyakran találkozhatunk népi- ill. realista elemekkel. Gyakoriak a műfaji változások is.

A romantikus jegyek

• Hősábrázolás: kizárólag csak pozitív vagy negatív hősökkel találkozhatunk. Ez sematikusságot eredményez, aminek következtében viszont nem találhatunk se lélekábrázolást, se karakter/jellemábrázolást.
• Miszticizmus
• Bűnügy (lopás csalás)

Ezen két jellemző csak mint elbeszélő elem van jelen; a kortárs realizmusban ezen elemek már fontos részt töltenek be.

• Hangnemváltás: humor-tragikum gyakori váltakozása, anekdotikus részletek.
• Többszörös ecpozíció, párhuzamos meseszálak: ezen tulajdonság a pikareszk-jellegéből fakad, kizárólag mint elbeszélő elem van jelen. (A realistáknál itt találhatóak a világnézeti ütközetek)
• új/személyes mitológia, vagy másnéven nemzeti mitológia

A népi jegyek

• Népmesék szerkezetének imitálása (helyenként)
• Adomákra és anekdotákra építés

A realista jegyek

• Típusalkotás (tipizál; lénygei elemek kiemelése és egy karakterbe sűrítése
• Környezet leírása
• Társadalmi, politikai, történelmi leírás

[szerkesztés] Főbb művei

• Hétköznapok (regény, Pest, 1846)
• Vadon virágai (novellák, Pest, 1848)
• Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (novellák, Pest, 1850)
• Egy bujdosó naplója (novellák, Pest, 1851)
• Erdély aranykora (regény, Pest, 1852)
• Török világ Magyarországon (regény, Pest, 1853)
• Egy magyar nábob (regény, Pest, 1853–1854)
• Janicsárok végnapjai (regény, Pest, 1854)
• Kárpáthy Zoltán (regény, Pest, 1854)
• A régi jó táblabírák (regény, 1856)
• Szegény gazdagok (regény, Pest, 1860)
• Az új földesúr (regény, Pest, 1862)
• Politikai divatok (regény, Pest, 1862–1864)
• Mire megvénülünk (regény, Pest, 1865)
• Szerelem bolondjai (regény, Pest, 1868–1869)
• A kőszívű ember fiai (regény, Pest, 1869)
• Fekete gyémántok (regény, Pest, 1870)
• Eppur si muove. És mégis mozog a föld (regény, Pest, 1872)
• Az arany ember (regény, Pest, 1872)
• A jövő század regénye (regény, Pest, 1872–1874)
• Enyém, tied, övé (regény, Budapest, 1875)
• Az élet komédiásai (regény, Budapest, 1876)
• Egy az Isten (regény, Budapest, 1877)
• Névtelen vár (regény, Budapest, 1877)
• Szép Mikhál (regény, 1877)
• Rab Ráby (regény, Pozsony, 1879)
• Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv (regény, 1879)
• Szeretve mind a vérpadig (regény, Budapest, 1882)
• A lőcsei fehér asszony (regény, Budapest, 1885)
• A cigánybáró (regény, Budapest, 1885)
• Életemből (emlékek, Budapest, 1886)
• A három márványfej (regény, 1887)
• Jocus és Momus (anekdota-gyűjtemény, 1888)
• A lélekidomár (regény, 1888-89)
• A tengerszemű hölgy (regény, Budapest, 1890)
• Gazdag szegények (regény, Budapest, 1890)
• Nincsen ördög (regény, 1891)
• Rákóczy fia (regény, 1891)
• Sárga rózsa (regény, Budapest, 1893)
• Fráter György (regény, Budapest, 1893)
• A Kráó (regény, 1895)
• Tégy jót! (regény, 1895)
• Öreg ember nem vén ember (regény, 1900)
• A börtön virága (regény, 1904)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Sulineten
• Életrajza
• Jókai A Kulturális Enciklopédiában
• Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
• Jókai Mór művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Jókai Mór művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
• Jókai fórum (A Nagy Könyv)
• Kínai témájú írásai
• Jókai csillagászata
• Jókai a pénzügyekről
• Jókai Mór munkái: Szövegek konkordanciákkal és gyakorisági

[szerkesztés] Források

• A magyar irodalom története (Kossuth Könyvkiadó, 1982; ISBN 963-09-1999-0)
• Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967; ISBN 963-05-3268-9)
• A kultúra világa – Magyar irodalom – A magyar nép története (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)
• Mohácsy Károly: Irodalom 10. évfolyamosoknak – Krónika Nova