Bazalt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A bazalt egy gyakori vulkanikus kőzet, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Általános jellemzői
Bázisos vulkáni kiömléses kőzet, Ca-plagioklász és piroxén (fekete színű) alkotja. A bazalt a leggyakoribb kiömléses kőzetfajta. Apatit és magnetit majdnem mindig, az olivin pedig gyakran előfordul benne.
[szerkesztés] Szerkezete
Finomszemcsés kőzet, mert a gyors lehülése miatt a kristályosodása csak részben következik be. Kristályai részben alaktalanok, részben saját alakúak. Kristályait még nagyítóval is nehezen lehet megkülönböztetni.
[szerkesztés] Eredete
Hígan folyó bazaltlávák viszonylag gyors lehűlése során képződik. Folyékonysága miatt nagyon szétterülő nagy felületű lávatakarót alkothat. Kontinenseken elterjedt és az óceánfenék fő alkotókőzete. A Mauna Loa, az egyik legjobban tanulmányozott aktív vulkán, Hawaii szigetének zömét alkotja.
[szerkesztés] Felhasználása
A bazaltot már régóta használják utak burkolására. A macskakő lehet kocka formájú, ha faragják és lehet hatszögletű; ha az ún: bazaltorgonából bontják. A somoskői bazaltorgonából készültek egykor Bécs utcakövei. Újraolvasztva finom szálakból álló bazaltgyapotot állítanak elő bazaltból, ami kiváló hő és hangszigetelő anyag.