Betűszó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Betűszó a mozaikszók azon fajtája, melyek több szóból álló kifejezés egyes szavainak kezdőbetűiből állnak össze. Például: OTP = „Országos Takarékpénztár”, ÁB = „Állami Biztosító”.
[szerkesztés] Írásmód
A kötőszók és névelők mindig kimaradnak a betűszóból: MKHB = „Magyar Kereskedelmi és Hitelbank” („MKÉHB” helyett). Az államigazgatástan, a biokémia és ipari kémia, valamint a számítástechnika különösen gazdag betűszavakban.
Néha, a jó hangzás (kiejthetőség) kedvéért vagy más betűszavaktól való megkülönböztetés céljából egyéb betűket is kihagyunk, pl. összetett szavak utótagjainak kezdőbetűit kihagyhatjuk, különösen ha az melléknév: RAB = „Rendszerleíró adatbázis” (a „RLAB” helyett).
A közszói betűszók (amelyek közneveket jelölnek) állhatnak csupa kisbetűből, de a csupa nagybetűs írásmód sem helytelen; a szaktudományok esetében általában a csupa nagybetűs írásmód az elterjedt. A tulajdonnévi betűszóknak minden betűjét nagybetűvel írjuk (mivel általában eleve nagybetűs szavakból állnak össze), újabban azonban a kettős mássalhangzók második betűjét kisbetűvel szokás írni (MSz = „Magyar Szabvány”, az MSZ helyett).
A betűszók után, illetve elemei közé nem teszünk pontot. A betűszók előtti névelő a szó kiejtett változatához igazodik (amely lehet betűnkénti, vagy betű szerinti kiejtés). Ugyanígy a kiejtett változathoz igazítjuk a toldalékhasználatot is. Az utótagokat kötőjellel kötjük a betűszókhoz.
Néhány közszói betűszót már kiejtés szerint, teljesen kiírunk: pévécé, tévé stb.
Based on work by