Boldva

A település a Bódva folyóról kapta a nevét. A környék már az őskorban lakott volt, neolit, bronz- és vaskori településeket is tártak fel a területen. A honfoglaló magyarság 895-ben telepedett meg itt, de írásos emlékek csak a XIII. században említik a települést, Boldua néven.

A 1175 és 1180 között bencés apátsági templom épült Boldván. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt apátságot a Pray-kódex részét képező Pozsonyi Évkönyvben említik először 1203-ban, amikor a templom leégett. Feltehetőleg itt született legrégebbi összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés. 1285-ben a második tatárjáráskor a tatárok által felgyújtott templom leégett, a mellette álló monostor elpusztult. A túlélő szerzetesek Somogyvárra menekültek, a bencés apátság megszűnt. A templomot később újra felépítették és a falu plébániatemplomaként használták, jelenleg református templom.

A Boldva határában lévő Abod-puszta 1284-ben az Ákos nemzetség birtokában volt, 1338-ban az Ákos nemzetségbeli Csetneki és Bebek család tulajdona.

A XIV. századtól a település a diósgyőri uradalomhoz tartozott, királyi, majd adományozás folytán nemesi birtok lett. A török időkben Boldva nem tartozott a török hódoltság területéhez, de adót kellett fizetnie a törököknek. Ezt megsínylette a település, és kezdett elnéptelenedni. Az újratelepülést ösztönözve a megye három évi adómentességet biztosított az itt letelepedni kívánóknak.

A XVIII. század második felében a Szathmáry Király család birtoka volt.

A XX. századra Boldva virágzó községgé vált.

[szerkesztés] Látnivalók

Református templom, mellette XII. századi monostor romjai. A félköríves szentélyű, háromhajós, román stílusú épület XIV.századi részleteket is rejt, tornya fagalériás. Belsejében népies stílusú, fakoronás falazott szószék látható, amely a XIX. században készült. Itt látható Szathmáry Király Ádám emléktáblája is.
Tornácos házak
Szathmáry kert
(Négyessy-Szapassy park – 1945 után elpusztult.)

[szerkesztés] Környező települések

Sajóecseg (5 km), Sajósenye (6 km), Ziliz (3 km), a legközelebbi város: Edelény és Sajószentpéter egyaránt kb. 10 km.

[szerkesztés] Híres boldvaiak

Itt élt Szathmáry Király Ádám (* Nyomár, 1692. július 9. – † Boldva, 1752. december 18.). II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja és íródeákja volt, a szabadságharc bukása után elkísérte a fejedelmet Lengyelországba és Franciaországba. Naplója, melyet e két országban töltött idő alatt vezetett, érdekes adalék a fejedelem bujdosásáról. Szülei kegyelmet eszközöltek ki számára az uralkodónál, III. Károlynál, így 1717-ben hazatérhetett Franciaországból. Munkája: Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711–1717. esztendőkben II. Rákóczi fejedelem bujdosásiról. Pest, 1866.
1726-ban itt született Szathmáry Király Pál mérnök, festő. Ádám fia. A bécsi magyar testőrségben szolgált 16 évig, majd a borsodi földmérő bizottság elnöke volt. Leszerelése után visszatért hangácsi birtokára. Főként arcképeket, csendéletet festett.
1944-ben itt született Sárkány Mihály néprajzkutató.

[szerkesztés] Irodalom

Valter Ilona: Boldva, református templom (TKM) Bp., 1991
Boldva történeti kronológiája. – Szerkesztette: Töltéssy Zoltán. Boldva, 2000. 16 p.
Boldva történeti kronológiája : kezdetektől a millenniumi év zárásáig. – Szerkesztette: Töltéssy Zoltán. Boldva, 2001. 20 p.