Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | ||
 |
||
 |
||
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megyeszékhely | Miskolc | |
| Terület | 7247,17 km2 | |
| Népesség | 739 143 fő | |
| Népsűrűség | 102 fő/km2 | |
| Települések száma | 357 | |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, keletről pedig a Tisza, amely Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Domborzat
Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontjai a Petőfi-kilátó a Bükk hegységben (956 m.)[1] és a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m.)[2]
Éghajlat
Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm).
Vízrajz
A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Hernád, a Sajó és a Bodrog.
Élővilág, természetvédelem
Lásd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] A név eredete
Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.
[szerkesztés] Történelem
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található.
Középkor
A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegyék történelmi területe már a 11. században kialakult. Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyéket is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kiváltak ezekből a megyékből és önálló vármegyékké alakultak. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.
Ezen vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, pl. a Miskóc nemzetséghez; lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt (besenyők – emléküket több mai településnév is őrzi, pl. Szirmabesenyő –, vallonok – Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke –, csehek, németek). A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.
A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.
Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.
Korai újkor
A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.
A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.
Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.
Modernkor
A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.
A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.
A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely.
A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc központtal 1950-ben alakul ki.
A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[3]:
- Abaúj–Hegyközi kistérség (15 558)
- Bodrogközi kistérség (18 384)
- Edelényi kistérség (36 299)
- Encsi kistérség (24 251)
- Kazincbarcikai kistérség (64 077)
- Mezőcsáti kistérség (15 048)
- Mezőkövesdi kistérség (44 565)
- Miskolci kistérség (274 840)
- Ózdi kistérség (74 283)
- Sárospataki kistérség (27 146)
- Sátoraljaújhelyi kistérség (24 632)
- Szerencsi kistérség (45 006)
- Szikszói kistérség (19 586)
- Tiszaújvárosi kistérség (33 616)
- Tokaji kistérség (14 563)
[szerkesztés] Gazdaság
Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban jelentős válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés.
A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaj-Hegyaljai Borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.
[szerkesztés] Kultúra
Lásd:
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár).
A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.
Lásd még:
[szerkesztés] Települései
A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc.
A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon. A megyének 23 városa van.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
| Ózd (39 114) | Mezőcsát (6578) | |
| Kazincbarcika (32 934) | Szikszó (6062) | |
| Sátoraljaújhely (18 352) | Emőd (5471) | |
| Mezőkövesd (17 995) | Tokaj (5155) | |
| Tiszaújváros (17 581) | Nyékládháza (5021) | |
| Sárospatak (14 718) | Szendrő (4355) | |
| Sajószentpéter (13 343) | Borsodnádasd (3605) | |
| Edelény (11 220) | Abaújszántó (3422) | |
| Szerencs (10 213) | Cigánd (3299) | |
| Putnok (7625) | Gönc (2254) | |
| Felsőzsolca (7157) | Pálháza (1114) | |
| Encs (7000) |
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ^ a Bükk hegység legmagasabb pontja Heves megyében található
- ^ a politikai határok miatt többnyire a Zempléni-hegység részeként szerepel
- ^ Magyarország kistérségeinek listája
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Kisokos (Magyarország elsőszámú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
Based on work by