Bolgárcserged

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bolgárcserged
Megye	Fehér
Népesség - Teljes	370 (2002)

Bolgárcserged (1911-ig Kiscserged, románul Cergău Mic, népiesen Cergău Şcheiesc, németül Kleinschergied, szászul Schergit) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Magyarcserged község része.

[szerkesztés] Fekvése

Balázsfalvától D–DK-i irányban, kb. 12 km-re található.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar és román nevét is a közelében futó patakról kapta (1302-ben Chergeud). 1303-ban már Bolgarchergewd alakban fordul elő, 1625-től Kiscserged. A 20. század eleji helységnévrendezés során a másik, Kis-Küküllő vármegyei Kiscsergedtől való megkülönböztetésül változtatták meg nevét a középkori formára.

[szerkesztés] Bolgárok

A falut katolikus bolgárok alapították a 13. század végén, akik talán Vidin környékéről menekültek 1290 után. A falu a 15. század elejéig Diód várbirtokához tartozott. A reformáció idején lakói evangélikus (luteránus) hitre tértek. A 15–19. században – egyedülálló módon – evangélikus anyaegyház bolgár nyelvű liturgiával. A bolgárok viseletükben és betelepülésük után kialakult családnévrendszerükben nem különültek el a környező románoktól. Keleti rítusúak azonban csak a 19. század elejétől, kezdetben Nagycsergedről költöztek a faluba. Az 1848-at megelőző évtizedekben a közösség nyelvcserén ment át és román nyelvűvé vált.^[1]

[szerkesztés] 20. század

A századelőn a Ljubomir Miletics bolgár folklorista által meglátogatott evangélikus istentiszteleten a lelkész németül és románul, a hívek románul imádkoztak, az énekeket pedig a hagyományos bolgár szöveggel énekelték.^[2] Az 1920-as években már gyakoriakká váltak az evangélikusok és görög katolikusok közötti vegyes házasságok és szaporodtak az áttérések a görög katolikus hitre. 1945-ben az evangélikus egyházközség megszűnt és a templommal együtt beleolvadt a görög katolikus egyházba. 1948-ban a parókiát az ortodox egyház sajátította ki.

[szerkesztés] Lakossága

1900-ban 690 lakosából anyanyelv szerint 649 román, 33 német és 13 magyar, felekezet szerint 432 evangélikus és 252 görög katolikus. A lakosság 25%-a tudott írni–olvasni és 3%-a beszélt magyarul. (Ekkor Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott.)
2002-ben 370 román lakosa volt, 309 ortodox és 61 baptista vallású.