Német nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A német nyelv a germán nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Mintegy 100 millió ember anyanyelve. Összes beszélőjének száma (anyanyelvként vagy második nyelvként) 130 millió körüli.

A német nyelv ma egyetlen hivatalos nyelv Ausztriában és Liechtensteinban. Az egyik hivatalos nyelv Németországban, Svájcban, Luxemburgban, Olaszországban, azonkívül Belgium, Dánia és Oroszország egyes területein. A felsorolt országon kívül néhány más európai országban, valamint az Egyesült Államokban is jelentős számú német anyanyelvű ember él, különösen egybefüggő területeken, Pennsylvaniában és Texasban. Sok németajkú él ezenkívül Kanadában, Brazíliában, Chilében, Argentínában, Mexikóban, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a volt német gyarmatokon (Namíbia, Togo, Kamerun, Kína stb.).

A Kárpát-medence országainak, valamint Csehországnak és Lengyelországnak sokmillió német anyanyelvű lakosa volt a II. világháború utáni kitelepítésekig. Magyarországon ma is a németek alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. Jelentős német nemzetiség él mindmáig Oroszországban (2002-ben mintegy 600 000 fő) és Kazahsztánban is, ahová 1941-ben száműzték őket az egykori Volga-menti német köztársaságból, mely a 18. században jött létre betelepítés révén. A német nyelvet azonban közöttük valójában már kevesen használják, mert a nyelvet beszélők többsége az utóbbi években kivándorolt Németországba. (Az 90-es években 1,7 millió német származású ember költözött a FÁK országaiból Németországba.)

Tartalomjegyzék 1 Dialektológia (Dialektologie) 2 Története (Deutsche Sprachgeschichte) 3 Hangtan (Phonologie) 4 Alaktan (Morphologie) 4.1 Szófajtan 5 A névelő 5.1 Főnevek (die Substantive) 5.2 Névmások (die Pronomen) 5.3 A melléknév (das Adjektiv) 5.4 Számnevek 5.5 Igék (das Verb) 6 Helyesírás (Orthographie) 7 Szótárak 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Dialektológia (Dialektologie)

A németnek számos nyelvjárása van. Ezeket három nagyobb csoportra oszthatjuk:

• északi csoport (alnémet)
  • északi alsószász (Niedersachsen – Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein – Dél-Dánia)
  • vesztfáliai (Nordrhein-Westfalen – Észak-Rajna-Vesztfália északi részén)
  • osztfáliai (Alsó-Szászország délkeleti vidéke, Sachsen-Anhalt – Szász-Anhalt)
  • kelet-elbai (Mecklenburg-Vorpommern – Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Északnyugat-Lengyelország, a volt königsbergi területek)
• centrális csoport (középnémet)
  • ripuari (Észak-Rajna-Vesztfália déli részén, Belgium keleti csücskében – Ostbelgien)
  • mózeli frank (Rheinland Pfalz – Rajnavidék-Pfalz északnyugati részén, Luxemburgban)
  • rajnai frank (Rajnavidék-Pfalz keleti részén, Hessenben, a Bajor Szabad Állam északi részén – Frankföldön)
  • keleti középnémet vagy szász (Sachsen – Szászország, Thüringien – Türingia, magyarországi és erdélyi területek)
• déli csoport (felnémet)
  • bajor (Altbayern – Bajorország (ami nem azonos a "Bajor Szabad Állam"-mal), Österreich – Ausztria, Südtirol – Dél-Tirol)
  • sváb (Schwaben (Svábföld a „Bajor Szabad Állam” területén), Baden-Württenberg határvidéke)
  • alemann (Schweiz – Svájc, Vorarlberg)

Az északi csoport nyelvjárásait összefoglalva alnémet nyelvnek nevezzük. A délibb nyelvjárásoktól és az irodalmi nyelvtől jelentősen különbözik hangrendszerében (és egyes nyelvjárások esetében nyelvtanában is), olyannyira, hogy a felnémet beszélők nem is értik, ezért ma általában külön nyelvnek tekintik. Túlzással élve a holland is az alnémet nyelvjárásai közé tartozik, illetve abból vált önálló nyelvvé.

Bár Németországban sem ismeretlen, hogy a nyelvjárásokat "vidékiesnek" tartják, beszélőiket lenézik, beszélőik mégis művelik azokat. Könyvek, kiadványok jelennek meg rajtuk, sőt a Wikipédia is olvasható alnémetül [1], alemannul [2], alsószászul [3], ripuáriul [4] stb.

[szerkesztés] Története (Deutsche Sprachgeschichte)

A német nyelv két fő dialektusra osztható fel: a felnémetre és az alnémetre. A felnémet nyelvjárások közé mindazok a germán nyelvjárások tartoznak, amelyekre a korai középkorban hatással volt a 2. vagy ófelnémet hangeltolódás: ilyen egyrészt az alemann, a bajor, a keleti, a rajnai és a középső frank, másrészt a középnémet nyelvjárások. A két csoportot gyakran két külön dialektusra osztják: szűkebb értelemben vett felnémetre és középnémetre. Azokat a kontinentális nyugati germán nyelvjárásokat, amelyek nem vagy csak csekély mértékben vettek részt a 2. hangeltolódásban, az alnémet nyelvjárások közé soroljuk: pl. (alsószász, alsófrank).

A nyelvjárások területi egységesítését a középfelnémet nyelvben szerették volna látni. Ez a nyelv volt az udvari költészet nyelve a 13. században. Mégis azonban a költők ezirányú igyekezete csak részben sikerült; mivel egy olyan korban tevékenykedtek, amikor a lakosságnak csak elenyésző kis része volt írástudó. Ezért az újfelnémet irodalmi nyelv csak a késő középkor és a korai újkor területi nyelvjárásainak egységesülésével jöhetett létre.

Amíg a legtöbb európai ország irodalmi nyelve az adott ország fővárosában használt nyelvjárásból fejlődött ki, addig a mai irodalmi német nyelv kompromisszumot képez a közép- és felnémet nyelvjárások között.

Észak-Németországban főként a reformáció következményeként, az irodalmi német nyelv lett a hivatalok és az oktatás nyelve. Ez az új hivatalos nyelv kiszorította az ott beszélt alnémet nyelvjárásokat: a Plattdeutsch és az alsófrank nyelvjárást. A Hansa virágzása idején a középalnémet nyelvjárás terjedt el az Északi-tenger és a Keleti-tenger partvidékén. A holland nyelv az alsófrank nyelvjárással együtt az alnémet nyelvjáráshoz tartozik. Az önálló államiságra való törekvés miatt, és a birodalmi szövetségből való részleges kiválás miatt sem sikerült itt az irodalmi német nyelvnek kiszorítani az alnémet nyelvjárásokat. Ezekből fejlődött ki később a holland nyelv.

Luther Márton 1521-ben fordította le az Újszövetséget, majd 1534-ben az Ószövetséget az akkor még kialakulóban levő újfelnémet nyelvre. Ez a keleti középnémet színezetű irodalmi nyelv erősítette Luther vallásos jelentőségét több generáción át. Észre kell azonban vennünk, hogy Luther ezirányú jelentősége az újfelnémet irodalmi nyelvre hosszú ideig túlértékelt volt. Már a 14. század óta fokozatosan kezdett kialakulni egy országosan is ismert irodalmi nyelv, amelyet korai újfelnémet nyelvként is ismerünk. A mai modern irodalmi nyelv kialakulása nagyrészt a 17. században lezártnak tekinthető. Az úgynevezett betűhalmozás 18. századi kiküszöbölésével az íráskép általában véve változatlan maradt.

Az (irodalmi) német nyelv története négy szakaszra osztható fel:

• 750-1050: ófelnémet nyelv
• 1050-1350: középfelnémet nyelv
• 1350-1650: korai újfelnémet nyelv
• 1650-: újfelnémet nyelv

A teutsch (német) szó a germán thioda (melléknévi alakja: thiodisk) szóból származik, amelynek jelentése nép. Ez a szó eredetileg a nem latinul beszélő nép nyelvére vonatkozott. A frank elnevezés a 9. század óta már nem volt egyértelmű, mivel a nyugati frank törzsek a későbbi Franciaországban átvették az itt letelepedett népek nyelvét, másrészt Franciaország keleti részén nem frank törzsek is letelepedtek, mint pl. alemannok, bajorok, türingiaiak és alsószászok.

A főnevek nemének eredetéről: Ez onnan ered, hogy a régi germánok a tárgyakhoz és az állatokhoz is hímnenű, nőnemű vagy semlegesnemű tulajdonságokat rendeltek. Például a macska (die Katze) mint élőlény nőnemű, de ennek kandúrja (der Kater) már hímnemű, a kutya (der Hund), mint élőlény hímnemű, de ennek szukája (die Hündin) nőnemű.

[szerkesztés] Hangtan (Phonologie)

Általában törekszik az olvasás szerinti kiejtésre.

• A szóvégi en zártan ejtendő (gehen= géhn, vagy géen)
• A szóvégi e-t nem ejtik nyíltan, hanem mindig az ún schwa hanggal, melynek fonetikus írásképe [ə], és kiejtésben laza ajakkal kiejtett, rövid, hangsúly nélküli "ö"-nek felel meg (dialektusonként eltérhet)
• Kettős mássalhangzók előtti magánhangzó megrövidül és e esetén mélyül, példa: Ebbe kiejtése eebe, (az első e hosszan ejtett e), eben kiejtése ébn (első é hosszú). Maga a kettős mássalhangzó rövidebb, mint magyarban lenne. (Ebbe kiejtése eebe)
• Duisburg város nevét Dűzburgnak kell ejteni (kivétel)
• Idegen szavaknál sokszor megtartják a forrásnyelv írásmódját (Genie: zseni, Journal=zsurnál, Gymnasium=gümnázium)

Magyartól eltérő betűk:

német írásmód	magyar megfelelő	Kettős hangzók (diftongusok)
sch	s	eu	aj és oj között
s	s,sz,z az 's' utánni hangzótól függ (sp, st-nél s-nek ejtendő a szó elején [Spiel-spíl, Start-start]; magánh. előtt z [sehen-zéen, Nose-nóze]; különben sz [Obst-óbszt])	äu	aj és oj között
ss	sz	ie	í
ß	sz	ei	áj (Ausztriában ej, pl Einstein németül ájnstájn, au-ban ejnstejn)
tsch	cs
ch	h (mint a magyar "ihlet" szóban)
w	v
ä	e és é között
v	f (nagyon ritkán v)
chs	x

[szerkesztés] Alaktan (Morphologie)

[szerkesztés] Szófajtan

A német nyelvben léteznek ragozható és nem ragozható szófajok:

• Ragozható szófajok
  • a névelő (der Artikel)
  • a főnév (das Substantiv)
  • a névmás (das Pronomen)
  • a melléknév (das Adjektiv)
  • a számnév (das Numerale)
  • az ige (das Verb)
• Ragozhatatlan szófajok
  • határozószó (das Adverb)
  • elöljárószó v. viszonyszó (die Präposition)
  • kötőszó (die Konjuktion)
  • az indulatszó

A ragozásnak két típusát ismerjük:

• névszóragozás – vagy deklináció (Deklination)- ide tartozik a névelők, főnevek, névmások, melléknevek és számnevek ragozása
• igeragozás – vagy konjugáció (Konjugation)

[szerkesztés] A névelő

A német nyelvben határozott és határozatlan, továbbá tagadó névelőket különböztetünk meg.

• A határozott névelő (der bestimmte Artikel)
• A határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel)
• A tagadó névelő (der verneinungs Artikel)

A névelők rendszerezése:

• A határozott névelő

Egyes szám	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem	Többes szám	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem
Alanyeset	der	die	das	Alanyeset	die	die	die
Birtokos eset	des	der	des	Birtokos eset	der	der	der
Részes eset	dem	der	dem	Részes eset	den	den	den
Tárgyeset	den	die	das	Tárgyeset	die	die	die

• A határozatlan névelő

Singular	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem
Alanyeset	ein	eine	ein
Birtokos eset	eines	einer	eines
Részes eset	einem	einer	einem
Tárgyeset	einen	eine	ein

• A tagadó névelő

Egyes szám	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem	Többes szám	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem
Alanyeset	kein	keine	kein	Alanyeset	keine	keine	keine
Birtokos eset	keines	keiner	keines	Birtokos eset	keiner	keiner	keiner
Részes eset	keinem	keiner	keinem	Részes eset	keinen	keinen	keinen
Tárgyeset	keinen	keine	kein	Tárgyeset	keine	keine	keine

[szerkesztés] Főnevek (die Substantive)

Fontos helyesírási tudnivaló: A német nyelvben a főneveket mindig nagybetűvel írják!

A főnévnek van neme (Genus) esete (Casus), és száma (Numerus).

A főnév nyelvtani neme

A főnevekhez egyedi nyelvtani nemet rendel, névelői is ezt tükrözik, a három nem:

• hímnem (maskulin)
• nőnem (feminin)
• semlegesnem (neutral)

Ennek alapján megkülönböztetjük a következő kategóriákat:

• hímnemű főnevek – névelője: der > der Vater
• nőnemű főnevek – névelője: die > die Mutter
• semleges nemű főnevek: das > das Kind

A nyelvben nem a főnév végződése, hanem a névelő vagy más determináns alakja jelzi a főnév nemét.

A főnevek nemének meghatározására általános erejű szabály nincs, de útbaigazíthat: a jelentés vagy a végződés. Ha e két szempont egymásnak ellentmond, úgy a végződés dönti el a nemet.

A főnevek nemének fontos szabályai:

• hímnemű főnevek jelentésük szerint
• hímnemű főnevek végződésük szerint

• nőnemű főnevek jelentésük szerint
• nőnemű főnevek végződésük szerint

• semleges nemű főnevek jelentésük szerint
• semleges nemű főnevek végződésük szerint

A főnév száma

• a főnév állhat egyes számban és többes számban.
• a német nyelvben a többes szám jelzése többféleképpen történhet:
  • alaki különbség nélkül: der Maler – die Maler
  • tőhangváltás jelzi a különbséget: die Mutter – die Mütter
  • – e, – er, – n, – en, – s ragok jelzik a különbséget: das Auto – die Autos
  • Umlaut és – e, vagy – er végződés együtt jelzi a különbséget: der Baum – die Bäume

• A többes szám képzése idegen szavak esetén sokszor az eredeti nyelv többesszámát követi Towarisch – Towarischi, Cherum-Cherubim), ami a ragozási osztályok számát jelentősen megnöveli.

A többes számú főnevek magyartól eltérő használata

• Többes szám esetén akkor is a többesszámú formát használja, ha a mondat értelme egyébként is kifejezné a többes számot (pl. zehn Jungen: tíz fiú). Ezt a többi ún. indoeurópai nyelv (germán, szláv, latin) is így csinálja.

A főnév esete, ragozása (Deklination des Substantivs)

A németben a főnevek esetragjai csak kevés esetben maradtak meg, így a főnév mondatbeli szerepére a névelő vagy más determináns utal. A főnév esetei:

• Alany eset (Nominativ)
• Tárgy eset (Akkusativ)
• Birtokos eset (Genitiv)
• Részes eset (Dativ)

A hímnemű főnevek ragozása

• erős ragozású hn. főnevek: > der Maler, – s, -
• gyenge ragozású hn. főnevek: > der Junge, – n, – n
• vegyes ragozású hn. főnevek: > der Professor, – s, – en

A semleges nemű főnevek ragozása

• erős ragozású sn. főnevek: > das Auto, – s, – s
• vegyes ragozású sn. főnevek : > das Auge, – s, – n

A nőnemű főnevek ragozása

• A főnevek ragozása ebben a csoportban egyszerűbb, kevesebb az alakváltozat, egyes számban esetragok nincsenek.

Alakjuk pl: die Mutti, –, s vagy die Lampe, – , – n

[szerkesztés] Névmások (die Pronomen)

Személyes névmások(das Personalpronomen)

• alanyesete (Nominativ): ich – én, du – te, er, sie, es – ő, wir – mi, ihr – ti, sie, Sie – (ön) ők
• tárgyesete (Akkusativ): mich – engem, dich-téged, ihn, sie, es – őt, uns – minket, euch-titeket, sie/Sie- őket
• részesesete (Dativ): mir- nekem, dir-neked, ihm, ihr, ihm – neki, uns-nekünk, euch- nektek, ihnen- nekik

Birtokos névmások (das Possesivpronomen)

• jelzőként álló birtokos névmás
• önálló birtokos névmás

Visszaható névmás (das Reflexivpronomen)

Kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen)

Mutató névmás (das Demonstrativpronomen)

Kérdőnévmás (das Fragepronomen)

• ki, mi – wer, was
• melyik – welcher, welche, welches

Vonatkozó névmás (das Relativpronomen)

• aki, amely – der, die, das

Határozatlan névmás (das Indefinitpronomen)

• az ember, valaki értelemben – man
• mindenki – jedermann
• valaki / senki – jemand / niemand
• valami / semmi – etwas / nichts
• mind, mindegyik, mindenki, mindnyájan – all.../ jeder, jede, jedes / aller, alle, alles /alle
• az egyik, a másik – der, die, das eine / der, die, das andere

A névmási határozók (das Pronominaladverb)

• erre, arra – mire? = daran / hieran – woran?...

[szerkesztés] A melléknév (das Adjektiv)

A melléknév a mondatban lehet:

• jelző
• összetett állítmány névszói része
• módhatározó.

A jelzőként álló melléknevek ragozása (die Deklination der Adjektive)

A melléknév ragozása függ attól, hogy a jelzős szerkezet előtt áll-e determináns és az hány alakú.

A melléknév ragozásában megkülönböztetünk:

• erős vagy névelőpótló ragozást (amikor a jelző előtt nem áll olyan kísérő, mely egyértelműen jelzi a főnév nemét, számát, esetét – azaz nem áll előtte semmi) pl. "schönen Tag!", kérdőszava: was für...? – milyen ...?
• gyenge vagy névelőkísérő ragozást (amikor a jelző előtt álló névelő vagy névmás végződése egyértelműen jelzi a főnév nemét, számát, esetét – lehet határozott névelő vagy háromalakú determináns) pl. "das schöne Haus", kérdőszava: welcher.../welche../welches..? – Melyik..? A milyen?
• vegyes ragozást (amikor a jelző előtt kétalakú determináns áll, azaz határozatlan névelő (ein és kein) vagy, birtokos névmás (mein, dein...) pl. "ein schönes Haus", kérdése: was für ein...? was für eine...?- milyen?

Két csoport a ragozás alól mentesül:

• a ragozhatatlan melléknevek
  • • idegen eredetű, pl. színjelölő melléknevek > ein lila Kleid
    • helynevek – er képzős melléknévi változata > die Leipziger Messe
    • – lei képzős melléknevek, ill. határozatlan számnevek (allerlei, mancherlei, vielerlei) > wir haben vielerlei Möglichkeiten.
• nem ragozott melléknevek
  • halb (fél), ganz (egész) mn. névelő nélkül álló helynevek előtt > in ganz Österreich

A főnévvé vált melléknevek

A melléknevek fokozása (die Komparation der Adjektive)

A melléknév fokozásának három fokát különíthetjük el:

• alapfok (der Positiv)
• középfok (der Komparativ)
• felsőfok (der Superlativ).

Jelzőként álló melléknév fokozása

A mellékneveket szabály szerint az alábbiak szerint fokozzuk:

• alapfok: jele –
• középfok: melléknév + er > billiger (olcsóbb), lustiger (vidámabb), interessanter (érdekesebb) stb.

(a fokozat erősíthető, ha a viel, vagy a mehr szócskákat ezek elé tesszük: viel billiger (sokkal olcsóbb), etc).

• felsőfok: (am +) melléknév + ste + deklináció szerinti végződés: (szerkezettől függően az am helyett határozatlan névelő áll): am billigsten (legolcsóbb), am interessantesten (legérdekesebb), etc.

Összetett állítmány névszói részeként álló melléknév fokozása

A módhatározóként álló melléknév fokozása

Melléknévfokozás Umlaut-tal ill. Umlauttal és anélkül is fokozható melléknevek

• hoch, höher, höchst/am höchsten
• nah, näher, nächst/am nächsten (külön csoportot alkotnak az umlauttal képzett melléknév-fokok) stb.
• A leggyakoribb umlauttal képzett melléknevek: arm, alt, dumm, grob, hart, jung, kalt, klug, kurz, lang, scharf, stark, schwach, warm, gesund

Rendhagyó fokozású melléknevek

Természetesen kivételek is vannak:

• más tőből képzik a felsőfokot ill. középfokot:
  • gut, besser, best/am besten
  • viel, mehr, meist/am meisten
  • gern, lieber, liebst/am liebsten
• kétféle alakjuk van közép ill. felsőfokban:
  • wenig > weniger > wenigst/am wenigsten vagy wenig > minder > mindest/am mindesten

[szerkesztés] Számnevek

1. Tőszámnevek

A német az első tizenkét számjegy egyedi nevében őrzi a tizenkettes számrendszert: eins, zwei, drei, vier, fünf, sechs, sieben, acht, neun, zehn, elf, zwölf

Tizesek: 13-tól felfelé az egyesek (lást fent) mögé -zehn kerül (egybeírva): dreizehn, vierzehn, fünfzehn, sechzehn (!), siebzehn (!), achtzehn, neunzehn.

Huszasoktól százig:

• a tízzel oszthatók: zwanzig (20), dreißig (30), vierzig (40), fünfzig (50), sechzig (60), siebzig (70), achtzig (80), neunzig (90)
• tízzel nem oszthatók szerkezete: egyesek + und + tizesek (egybeírva): einundzwanzig (21), zweiunddreißig (32), dreiundvierzig (43), etc.

Száztól:

• 100 = hundert, 1 000= tausend, 10 000= zehntausend, 1 000 000 =eine Million
• ezek mögé kerülnek a százasnál alacsonyabb számok: einhundertzweiunddreißig (132), vierhundertfünfundzwanzigtausendachthundertneununddreißig (425 839)
• a millió és a milliárd főnevek (die Million, die Milliarde), ezért ragozandók, attól függően hogy egyes vagy többes számban állnak: eine Million zweihundertzehn (egymillió-kétszáztíz), drei Milliarden zwei Millionen dreihunderttausend (hárommilliárd-kétmillió-háromszázezer)

A számokat betűvel kiírva egymillió fölött különírjuk. (zwei Millionen dreihundertzwanzigtausend (2 320 000), fünfzehn Milliarden (15 milliárd))
Szövegben általában 12-ig írják ki betűvel a számokat (kivéve ha külön hangsúly van a szám értékén), 12 felett számjeggyel.

2. Sorszámnevek

Képzés

• Képzésük során a tőszámnevek -ste, vagy a -te ragot kapnak. (fünfte (5.), sechste (6.), zwanzigste (20))
  
• -ste ragot kap az erste (1.), zwanzigste (20.), dreißigste (30.), vierzigste (40.), fünfigste (50.), sechzigste (60.), siebzigste (70.), achtzigste (80.), neunzigste (90.), hundertste (100.), tausendste (1000.), millionste (milliomodik).
  
• A többi sorszámnév -te raggal képződik.
  
• Rendhagyónak nevezhető a dritte (3.), siebte (7.).

Ragozás

A sorszámnevek mindig ragozódnak. Lehetnek egy főnév jelzői, vagy főnevesíthetőek (Substantivierung).

Jelzőként úgy ragozódnak mint a melléknevek (Adjektivdeklination):
der erste Preis – az első díj
die fünfte Reihe – az ötödik sor
im vierten Stock – a negyedik emeleten
zum dritten Mal – harmadszorra

A főnevesült sorszámneveket nagybetűvel írjuk, és úgy ragozzuk mint a főnevesült mellékneveket (adjektivische Deklination):
Peter ist als Zweiter angekommen. – Péter másodiknak érkezett.

de:

Er kann arbeiten wie kein zweiter/Zweiter. – Úgy dolgozik mint senki más.

Összetételekben

Összetételekben, ahol a sorszámnév előtagként szerepel, ragtalan tőszámnévi alakot használunk:
Zweitbeste – második legjobb
Erstausgabe – első kiadás

3. Törtszámnevek

[szerkesztés] Igék (das Verb)

Jelentésük alapján léteznek:

• önálló igék (e Vollverben)
  • tárgyas igék
  • tárgyatlan igék
  • sich – es igék v. visszaható igék
  • személytelen igék
• segédigék (e Hilfsverben)
  • módbeli segédigék (e Modalverben): számuk 6, szerepük: módosítják az alapige jelentését. können – tud, képes valamire, 'wollen – akar v.mit tenni, sollen – kell v.mit tenni (külső kényszer), mögen – szeret v.mit tenni, müssen – kell v.mit tenni (belső kényszer), dürfen – szabad v.mit tenni
  • időbeli segédigék (e temporalen Hilfsverben), ezek az összetett igeidők képzésében játszanak szerepet: sein, haben, werden.

Az igeragozás rendszere (System der Konjugation)

• cselekvő ragozás (das Aktiv) és szenvedő ragozás (das Passiv)
• igemódok rendszere:
  • kijelentő mód (Indikativ)
  • kötőmód (Konjunktiv)
  • felszólító mód (Imperativ)
• igeidők rendszere
  • kijelentő módban: jelen (1) – Prásens, múlt (3)- Práteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, jövő (2) – Futur I., Futur II.
  • kötőmódban: ugyanez
  • felszólító módban: csak jelen (Prásens)

Az igekötők

Az igekötők használata hasonló a magyar igekötőhasználathoz. Eltérő a magyartól, hogy vannak elváló és nem elváló igekötők is.

Az igekötős igék csoportjai:

• elváló igekötős igék

Az elváló igekötő mindig hangsúlyos, jelen időben és felszólító módban elválik az igétől, mondatban annak végére kerül. Nem változtaják meg az ige jelentését, inkább árnyalják, lásd steigen = szállni, fellépni v.hova, einsteigen = beszállni v.hova. ragozás: einsteigen – ich steige ein, du steigst ein, er/sie/es steigt ein, wir steigen ein, ihr steigt ein, sie steigen ein.

• el nem váló igekötős igék

Az el nem váló igekötők mindig hangsúlytalanok, nem válnak el az igétől. Az ige jelentését megváltoztatják, lásd.: kommen = jön, de bekommen = kap.

Soha el nem váló igekötők: be-, ge-, ent-, emp-, er-, miss-, ver-, zer-. ragozás: ich bekomme, du bekommst, er/sie,es bekommt, wir bekommen, ihr bekommt, sie bekommen.

Igék csoportjai

• Nem rendhagyó igék (regelmássige Verben) és Rendhagyó igék (unregelmässige Verben)

A sein (lenni) létige ragozása kijelentő mód, jelen időben: ich bin, du bist, er/sie/es ist; wir sind, ihr seid, sie/Sie sind

A haben (birtokolni) ige ragozása kijelentő mód jelen időben (az utána következő mondatrészt tárgyesetbe kerül!): ich habe; du hast; er/sie/es hat; wir haben; ihr habt; sie/Sie haben. Pl.: Ich habe einen Hund – Van egy kutyám (szószerint: Én bírok egy kutyát), (der Hund → den Hund) → (ein Hund → einen Hund)

A Cselekvő igeragozás (das Aktiv)

'Igemódok

• 1. Kijelentő mód

Igeidők kijelentő módban:

• Jelen idő – (Prásens)
  • személyragjai: Egyes szám: -e, -st, – t, Többes szám:- en/-n, -t, -en > ich lerne, du lernst, er/sie/es lernt, wir lernen, ihr lernt, sie lernen
  • tőhangváltós igék

• Múlt idő – három múlt időt használ:
  • Elbeszélő múlt (Práteritum/Imperfekt) – szerkezetét tekintve egyszerű alak
  • (Perfekt) – szerkezetét tekintve összetett alak
  • Régmúlt (Plusquamperfekt) – szerkezetét tekintve összetett alak, előidejűség kifejezésére használják.

Összefoglaló példa: Maria ging heim= Mária hazament. Was hat er gesagt? Mit mondott? Er sah, daß Peter schon gegangen war= Látta, hogy Péter már elment.

• Jövő idő (Futur)

összetett igealak: a werden időbeli segédige jelen idejű személyraggal ellátott alakja és az alapige főnévi igenévi alakja (ich werde kommen, du wirst kommen, er wird kommen, wir werden kommen, ihr werdet kommen, sie werden kommen)

• 2. Felszólító mód

Igeidők felszólító módban: csak jelen idő

• 3. Kötőmód

3. 1.) (Konjunktiv II.)- feltételes módnak felel meg Igeidők feltételes módban: Feltételes jelen (Konjunktiv Präteritum) és Feltételes múlt (Konjunktiv Plusquamperfekt)

3. 2.) (Konjunktiv I.) – függőbeszédnek felel meg Múltidejű alakból képzik. Ha a szótő hangsúlyos szótagjában -o, -a, -u a mássalhangzó, akkor umlaut kerül rá. Ragozása megegyezik az általános személyragokkal, kivétel egyes szám 3. személy, ahol az ige -e végződést kap, pl. es lebe!

Grammatikák:

Rudolf és Ursula Hoberg: Német nyelvtan. A magyar kiadás alkotó szerkesztője: Földes Csaba. Budapest: Akadémiai Kiadó/Mannheim: Dudenverlag 2002, ISBN 963 05 7809 0.

Uzonyi Pál: Német nyelvtani lexikon. Budapest: Corvina 2001, ISBN 963 13 4938 1.

[szerkesztés] Helyesírás (Orthographie)

A német helyesírás reformja

Az 1960-as évektől egy bizottság saját érvei szerint összhangba akarta hozni a német nyelvű országok helyesírását. Az eredmény, melyet az 1990-es évek végén hoztak nyilvánosságra az lett, hogy tudatosan különbségeket hagytak meg (Geschoss és Geschoß Ausztriában), emellett igen sok összetett igét angol mintára különírandóvá tettek, amivel kritikusok szerint ezeket az önálló jelentéssel bíró szavakat gyakorlatilag megsemmisítették, ezzel szegényítve a nyelvet. (pl. alleinstehend, allein stehend = egyedülálló vagy egyedül álló).

A helyesírásról a viták a mai napig folynak, így egyelőre a ß használatával kapcsolatos reformokat érdemes bemutatni:
rövid magánhangzó után mindig -ss, pl: muss, Schluss, Fluss etc.
hosszú mgh. és diftongus (kettőshangzó) után ß: Bußgeld, Spaß, äußerst,
Svájcban a ß-t nem használják.

[szerkesztés] Szótárak

Egynyelvű német

• Wahrig – 460 ezer szó, nagyon alapos, jó nyelvtani összefoglaló.
• Mackensen – 300 ezer szó, nagyon jó főnévi rész.
• Duden Universalwörterbuch. Mannheim/Wien/Zürich: Dudenverlag

Magyar-német, német-magyar

• Halász Előd, 260 ezer szó, kb. 20-30% fantomszó, azaz nem létező szavak mindkét irányban. Német részben sok nem használt (régies) szó, mivel a Dudenen alapul.
• Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Magyar-német nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998
• Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Német-magyar nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998
• Kelemen Béla: Magyar-német nagyszótár. Német-magyar nagyszótár. Ungarisch-deutsches Grosswörterbuch. Deutsch-ungarisches Grosswörterbuch. Reprint d. in Budapest 1929 (Athenaeum) erschienenen Ausgabe. Bp., Könyvmives Könyvkiadó, 2003. ISBN 9639262110. Geb., 978/949 S. (Dt-Ung.: ISBN 9639262102)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Angol: German 101 German for beginners and travelers
• A helyesírási bizottság honlapja
• A Duden anyaga
• Kritikus vélemények németül
• Német fonetikai táblázat (Sampa)
• Tanulmányok, cikkek a német nyelv(észet)ről
• Gyakorlóprogram a német igékhez
• Német nyelvet oktató honlap
• Német egynyelvű nyelvtan és szótár
• Magyar-német német-magyar online szótár és fordító, egynyelvű német szótár és lexikon gyűjtemény

Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek >
Északi-germán nyelvek:	Nyugati-germán nyelvek:	Keleti-germán nyelvek:	Déli-germán nyelvek:
Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki	Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Skót | Óangol | Ószász	Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál	Longobárd/Langobárd

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban