Bozovics
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bozovics (románul Bozovici, németül Bosowitsch): falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Községközpont, Prilipec, Ponyászkatelep (Poneasca) és Ménesvölgy (Valea Minişului) tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Stájerlakaninától 31 km-re délkeletre, a Szörényi-érchegység lábánál, a Néra jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Első említése: Bohowyth (1484). A 17. században kisnemesi családok (Lázár, Fodor, Peika, Vajda, Bazarab) tulajdona volt. A 18. század első felében 13 háznyi román és aurár (aranymosó cigány) lakosa mellé idetelepítették Zsidovin korábbi lakosságát, amely az erdőkben bujkált, továbbá még harminc más családot. 1775-től az oláh-bánsági határőrezred 2. századának székhelye, kaszárnyával. 1777-ben és 1778-ban rövid ideig a határőrezred székhelye volt, de azután is fontos szerepet töltött be. Mária Terézia uralkodása idején alapították római katolikus egyházát. 1765-ben román nyelvű normális iskolát, 1777-ben német nyelvű triviális iskolát létesítettek, utóbbi a határőrvidék föloszlatásáig működött. A törökök 1784-ben több mint egy évre megszállták. 1817-ben I. Ferenc több napig itt tartózkodott feleségével. 1820-ban lett római katolikus anyaegyház. 1850-től évi négy nagyvásárt tartott. Az 1870-es években gyógyszertár, boltok, fogadó működött benne, határában barnakőszén- és vasércbányát műveltek. Lakossága szarvasmarha-tenyésztéssel, szilvapálinka-főzéssel és aranymosással foglalkozott. 1880-tól Krassó-Szörény vármegye egyik járásának központja volt. 1897-ben megalakult az Első Almási Takarékpénztár. 1911-ben az oravicabányai Aranykör fiókjaként magyarosító programmal létrehozták a Bozovicsi Polgári Kört, ugyanezen évben a helyi román értelmiség megszervezte a Nera takarékpénztárat.
[szerkesztés] Lakossága
Az 1836–1842-es összeírás szerint 2600 lakost számlált.
1900-ben 3974 lakosából 3557 volt román, 265 német, 69 magyar, 66 pedig cseh és cigány anyanyelvű; 3598 ortodox, 318 római katolikus és 24 zsidó vallású. 35%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 6%-a beszélt magyarul.
2002-ben 2408 lakosából 2268 román, 65 cigány és 48 cseh nemzetiségű; 2184 ortodox, 104 baptista és 67 római katolikus vallású. Ponyászkatelepen 78, Ménesvölgyben 6 fő élt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Bigéri (Bigăr) Természetvédelmi Terület a Néra-Beusnicai Nemzeti Parkhoz tartozik. A 177 hektáros területet egy patak vájta mészkőszurdok és karsztvidéke alkotja. Cerbu- (Golumbu-) tó, pisztrángtelep.
- Az ortodox templom 1799 és 1803 között, a római katolikus 1827-ben épült.
- Az egykori határőrkaszárnya épülete (1745–1750).
- Négy vízimalma 1890 és 1897 között épült.
- Eftimie Murgu szobra.
- Ponyászkatelep nyaralóhely már a 19. század végén kiépült. Fölötte a Ponyászka-víztározó, vízerőművel.
[szerkesztés] Jelene
Felszíni barnakőszén-kitermelés, fafeldolgozás, Eftimie Murgu Elméleti Líceum.
[szerkesztés] Források
- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78
- Szentkláray Jenő: A csanád-egyházmegyei plebániák története. I. Temesvár, 1898
- Liviu Smeu: Almăjul grăniceresc. 1773–1872. Bucureşti, 1980
