Címerművészet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A címerművészet vagy gyakorlati heraldika a címertan egyik részterülete, mely a címerek szabályos megszerkesztésével, megrajzolásával (kiállításával), grafikai vagy plasztikus megszerkesztésével, gyakorlati alkalmazásával, leírásával, historizálásával és címerkritikával foglalkozik.
Névváltozatok:
gyakorlati heraldika, címergyakorlat, a címerábrázolás tana
fr: art du blason, de: Wappenkunst, Heroldskunst, praktische Heraldik, en: art of heraldry, la: ars heraldica, ars armoralis, disciplina insignium
Rövidítések
A címerelmélet mellett a heraldika hagyományos felosztásának része. Míg a címerművészet lényegében esztétikai, a címerelmélet jogi tartalommal bír.
A címerművészet a heraldikával együtt jött létre és azon heroldok művelték, akik feladata a címerek megrajzolása volt. Ezért kezdetben ez volt a legfontasabb tevékenység a címerekkel kapcsolatban és a címerelmélet szabályai is a címerek szerkesztésének gyakorlati tapasztalatai és szükségletei nyomán jöttek létre, mely a hanyatló heraldika korában a címerviseléssel kapcsolatos címerjogi előírásokban csúcsosodott ki.
A hagyományos felosztásban a heraldika elméleti szabályainak meghatározása a címerek gyakorlati megszerkesztésével foglalkozó címerművészet feladata volt, nem a címerelméleté. A címergyakorlat ezért művészettörténeti, stilisztikai terület mellett egyben a szerkezeti alapú modern axiomatikus szemlélet egyik alappillére is, hiszen magába foglalja a címerleírást és a nevezéktant is, melyek az ilyen módon determinált címerszabályokat hozzák létre.
A címertan a 14. századi első heraldikusok színrelépése után, a 16. századtól, a címerművészetből fejlődött tudománnyá.
Based on work by