C. S. Lewis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Clive Staples Lewis (1898. november 29., Belfast, Írország – 1963. november 22., Oxford, Anglia) huszadik századi író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója; akinek irodalmi munkásságában barátjához, J.R.R. Tolkien-hoz hasonlóan nagyot alkotott, őt nevezzük a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Vallási tárgyú írásai 2.1 Magyarországon 3 Feldolgozások műveiből 4 Művei 4.1 Sci-fi 4.2 Fantasy 5 Hivatkozások 5.1 Források 5.2 Külső hivatkozások 5.2.1 Életrajzok 5.2.2 Művei

[szerkesztés] Élete

Belfastban, Írországban született (ma Észak-Írország), Albert James Lewis és Flora Augusta Hamilton Lewis gyermekeként 1898-ban. Volt egy három évvel idősebb testvére, Warren Hamilton Lewis („Warnie”).

C. S. Lewis a „Jack” becenevet kapta kisfiúként, egyszerűen mert szerette ennek hangzását. Ettől kezdve közeli barátai és családja e néven nevezte. Anyját 1908-ban elvesztette, ettől kezdve különféle iskolákba küldték szerte Angliában. Egy évet a Malvern College-ban töltött, majd magánúton tanult tovább. Oxfordban háromszor ért el kiváló osztályzatot.

1913 körül elhagyta gyermeki keresztény hitét. 1929-ben teistává vált: „In the Trinity Term of 1929 I gave in, and admitted that God was God, and knelt and prayed…” Végül 1931-ben tért vissza a kereszténységhez. Megtérését, melyben irodalomtörténészek szerint fontos szerepe volt J. R. R. Tolkiennel és egy másik barátjával folytatott beszélgetésnek, a Surprised by Joy (Az öröm vonzásában) című munkájában e szavakkal írta le:

1929 húsvét utáni időszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten.

1925–54 között a Magdalen College-ban működött mint végzett ösztöndíjas és tanulmányvezető tanár. 1954-ben Cambridge-ben lett a középkori és reneszánsz irodalom professzora. Kritikusai kiváló és népszerű, tanítványaira nagy hatást gyakorló előadóként és egyedülálló tehetséges keresztény íróként jellemezték, aki „kivételesen nagyszerű és logikus elmével és világos, élénk stílussal rendelkezett”.

A The Problem of Pain (A szenvedés problémája), a The Screwtape Letters (Csűrcsavar levelei), a Mere Christianity („Puszta kereszténység”, magyarul Keresztény vagyok!), a The Four Loves („A négy szeretet”, magyarul A szeretet négy arca) és a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imádság: Levelek Malcolmhoz) csak néhány nagy sikerű könyveiből.

Emellett írt könyveket gyermekek számára, tudományos-fantasztikus művet, fantasyt – ezek közül a többkötetes regényciklus, a Narnia krónikái a legismertebb, amelynek elsőként megjelent, bár a történet időrendisége szempontjából második kötetét utóbb megfilmesítették – és ezenkívül sok irodalmi-kritikai munkát. Művei emberek millióihoz jutottak el fordításokban. 1963. november 22-én halt meg oxfordi otthonában.

[szerkesztés] Vallási tárgyú írásai

[szerkesztés] Magyarországon

Hazai protestáns és katolikus kiadók egyaránt foglalkoztak Lewisszal. A vallási témájú műveiből készült első, a Szent István Társulatnál Viták és vallomások címmel megjelent válogatást Lukács László piarista szerzetes ültette magyarra. Ebben szerepel Az öröm vonzásában (Surprised by joy) c. írás, Lewis önéletrajza; melyben „az ír származású író elbeszéli” 1929 tavaszán történt „megtérését. A rendkívül racionálisan gondolkodó Lewis nem adta magát könyen: megküzdött a hitéért – elsősorban önmagával” (Szigeti László). A Harmat Kiadónál az írás megjelent önálló kötetben is.

A BBC rádiósorozatához készült írásos jegyzeteiből született meg a Mere Christianity (pontatlan magyar fordításban: Keresztény vagyok!) c. könyve.

Magyar kiadásban Csűrcsavar levelei címen jelent meg az az írása, mely a keresztény hitet alvilági szemszögből tárgyalja; benne a pokol egy idős és tapasztalt „szakördöge” leveleiben tanácsokat ad fiatalabb unokaöccsének, hogy az miként próbálja elcsábítani egy hívő lelkét az „ellenségtől”, azaz Krisztustól.

A Harmat Kiadónál jelent meg Míg arcunk nem lesz c. regénye, mely valószínűleg az Ámor és Psziché-történet átdolgozása, melyben a képzeletbeli ország, Glóm királynője, Orual visszaemlékezéseiben vádakkal eltelve fordul az istenekhez a gyász és szenvedés miatt, mígnem részt kap „színről színre látás beteljesítő élményéből”.

Közvetetten ide sorolható a Narnia krónikái 7 kötetes regényciklusa is, melynek első részében (The Magician's Nephew; A varázsló unokaöccse) a Teremtést írja le, ahol Aslan, az oroszlán – János Apokalipszisében Júda oroszlánja –, hangjával megteremti a Fényt, az embert, az állatokat és a növényeket. Az erről szóló szerzői utószó a magyar kiadásokból kimaradt.

[szerkesztés] Feldolgozások műveiből

A Disney stúdió a közelmúltban dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. kötetet. (A kötet magyarul megjelent 1988-ban, K. Nagy Erzsébet fordításában, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény címmel, majd 2005-ben újból kiadták, új – a félrefordításokat javító és az 1988-as kiadásból kihagyott részeket is tartalmazó – fordításban).

Lewis kései és tragikus szerelmének történetét dolgozta fel Richard Attenborough 1993-as Árnyékország c. filmje, melyben Lewist Anthony Hopkins alakította.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Sci-fi

• Űr-trilógia
  • Out of the Silent Planet (1938); A csendes bolygó (1986)
  • Perelandra (1943); Perelandra (1995)
  • That Hideous Strength (1946)

[szerkesztés] Fantasy

• Narnia Krónikái

1. The Magician's Nephew (1957); A varázsló unokaöccse (1996, 2005)
2. The Lion, the Witch and the Wardrobe (1952); Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény (1988, 2005)
3. The Horse and His Boy (1956); A ló és kis gazdája (1988, 2005)
4. Prince Caspian (1953); Caspian herceg (1988, 2005)
5. The Voyage of the Dawn Treader (1954); A Hajnalvándor útja (2006)
6. The Silver Chair (1955); Az ezüst trón (1993, 2006)
7. The Last Battle (1958); A végső ütközet (1997)

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

• Szigeti László: A kisfiú és a tudós; Új Ember, katolikus hetilap; LXI évf. 33.; 2005 aug. 14.; 13. old.
• C.S. Lewis: Az öröm vonzásában. Harmat kiadó, Bp., 1993; Méret: 114×197 mm; terj.: 232 old. ISBN 963 7954 20 1 .

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajzok

• Nemzetközi és magyar nyelvű C. S. Lewis honlap
• www.reformatus.hu
• C. S. Lewis
• C. S. Lewis – from Narnia

[szerkesztés] Művei

• Keresztény vagyok! (többféle formátum)
  • Keresztény vagyok! (ascii szöveg)
• Narnia krónikái – könyvajánló, kritika – Sulinet-Varázsceruza
• Narnia krónikái – könyvajánló, kritika – Új Ember