Caesarius
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Caesarius (? – 542) ókeresztény író
Arles metropolitája volt. Szerzetesként tevékenykedett a lerinumi kolostorban, ám meggyengült egészsége miatt az apát visszaküldte Arlesba. Ezután Julius Pomerius retorikai előadásait hallgatta. Eonius püspök szentelte pappá, majd egy Arles közeli kisebb kolostor apátja lett. 502-ben választották meg Arles érsekévé. A mérsékelt augustinizmus híve volt. Két munkát készített a szemipelagianizmus cáfolására, ezenkívül még egy értekezést „De mystero S. Trinitatis" (A Szentháromság misztériumáról) címmel. Szent Ágoston után ő volt a keresztény nyugat legnagyobb egyházi szónoka, összesen 238 beszéde maradt fenn. A beszédekben bibliai szakaszokat magyaráz, erkölcsi kérdésekkel foglalkozik, támadja a még a keresztények közt is dívó pogány szokásokat. Hatott rá Szent Hilarius, Fulgentius, Szent Ambrus és Faustus.
[szerkesztés] Források
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)