Püspök
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére. A püspök rendszerint egy-egy kisebb, többnyire területi alapon szerveződő keresztény közösség vezetője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szó eredete
A szó a görög επισκοπος (episzkoposz) szóból ered, melynek jelentése felügyelő, őrködő. A szó már a Periklész korabeli Athénban is előfordul: azon polgári biztosokat, megfigyelőket jelölte, kiket az athéni vezetés a szövetséges városokba küldött, s akikre a nem túl megbízható szövetséges városállamokban helyi hatalmat is ruházott [1]). Az újszövetségi Szentírásban több helyen előfordul. (Pl. ApCsel 20,28; Fil 1,1; 1Tim 3,2; Tit 1,7). Egy alkalommal magát Krisztust is episzkoposznak nevezi a Szentírás (1Pét 2,25).
A bibliai szövegek alapján nyilvánvaló, hogy az apostoli időkben még nem kristályosodott ki pontosan ennek a címnek a használata. Olykor felváltva használták a πρεσβυτερος (preszbüterosz) szóval.
Antiókhiai Szent Ignác (+110) leveleiben az episzkoposz szó már a mai értelemben, bizonyos hivatalt jelent. Nála már egymástól határozottan szétválasztható a püspök (episzkoposz), a pap (preszbüterosz) és a szerpap vagy diakónus (διακονος diakonosz) hármas felosztás.
A 2. században a gnosztikus áramlatok hatására az egyházban kialakult egy hármas norma, mely segített ezen áramlatok elleni harcban. A közös hitvallás, az Újszövetség kánonjának lezárása és az erős püspöki rendszer biztosította a hitvédelem sikerességét. A 3. századra a püspöki intézmény megszilárdult. A püspök feladata a tanítás hűséges őrzése, a rábízottak vezetése, irányítása, a közös liturgia vezetése.
Az egyház területi felépítése a Milánói ediktum (313) után követte a Diocletianus utáni Római Birodalmon belüli közigazgatási struktúrát. Legjobban ez az egyházmegye szervezeti felépítésénél vehető észre. Ebben az időben püspök állt a jelentősebb városokban lévő keresztény közösségek élén. Ő irányította az egyházi életet és a missziót is. Munkáját a presbiterek támogatták (itt már alacsonyabb rendű hivatal) a diakónusok segítségével. Ekkoriban az egy város-egy püspök-egy egyház elv érvényesült. Az egyház terjeszkedésével egy-egy püspök már nemcsak a saját közössége élén állott, hanem több közösség felett. Ezért az egyes helyi közösségekben már a presbiterek, mint a püspökök képviselői, helyettesei vezették a közös liturgiát. Püspökségnek vagy egyházmegyének (dioecesis) nevezték az egyes püspökök területét, mely egy nagyobb városból, és a hozzátartozó kisebb településekből állt. Rendszerint ez a város volt a püspök székhelye.
[szerkesztés] Püspök a katolikus egyházban
A püspöki hivatal az egyházi rend legmagasabb foka, viselője teljes mértékben részesedik a papság szentségében. Minden püspököt először diakónussá, majd áldozópappá, és végül püspökké szentelnek. A püspököket a pápa nevezi ki, illetve néhány egyházmegyében ősi privilégiumok alapján a káptalan választja, és ezt a választást a pápa erősíti meg. A kinevezett püspök a püspökké szenteléssel részesedik a megszentelői, a tanítói és az egyházkormányzati hatalomban. Püspök csak megkeresztelt férfi lehet. A jelenleg érvényes egyházi törvények szerint a püspökké szentelés további feltételei: 1) kiválóan erős hit, jó erkölcsök, jámborság, a lelkekért való buzgóság, bölcsesség, okosság, emberi erények, az illető hivatalhoz szükséges egyéb adottságok; 2) jó hírnév; 3) a harmincötödik életév betöltése; 4) az áldozópapi rendben eltöltött legalább öt év; 5) teológiai, szentírástudományi vagy kánonjogi doktorátus vagy legalább licenciátus, melyet a jelölt a Szentszék által jóváhagyott intézményben szerzett, vagy legalább valódi jártasság ezekben a tudományokban.
Vannak megyéspüspökök és címzetes püspökök. A megyéspüspöknek azokat a püpököket nevezik, akikre valamelyik egyházmegye gondozása van bízva. A többieket címzetesnek nevezik. Ha az adott egyházmegye szükségletei úgy kívánják, a megyéspüpsök segítésére egy vagy több segédpüspököt neveznek ki. A segédpüspök egy ma már nem létező egyházmegye címét viseli. Ilyen például Hippo, melynek Szent Ágoston püspöke volt, jelenleg azonban már csak címzetes püspöki szék. A segédpüspök nem rendelkezik utódlási joggal. Ha a Szentszék úgy látja, az adott megyéspüspök mellé utódlási joggal felruházott püspököt nevezhet ki, ezt a püspököt koadjutor püspöknek nevezik. Ilyen volt Magyarországon Dr. Bábel Balázs, akit a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye koadjutor érsekének nevezett ki a pápa 1999 februárjában a már beteg Dankó László érsek mellé, akinek júniusi halála után átvette a főegyházmegye kormányzását.
[szerkesztés] A püspöki konferencia
- A II. Vatikáni Zsinat óta a püspökök ún. püspöki konferenciákban dolgoznak. Általában egy adott terület, pl. egy ország püspökei alkotják az adott terület püspöki karát. A püspöki kart (konferenciát) az elnök vezeti.
Elnök: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
Dr. Ternyák Csaba kinevezett egri érsek (2007. március 15-én nevezték ki, még nem iktatták be.)
Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek
Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök
Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök
Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök
Mayer Mihály pécsi megyéspüspök
Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök
Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, az MKPK alelnöke
Balás Béla kaposvári megyéspüspök
Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök
Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök
Dr. Varga Lajos váci segédpüspök
Dr. Katona István egri segédpüspök
Dr. Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök
Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a KPI rektora
Nyugállományban lévő püspökök:
- KOVÁCS Endre ny. egri segédpüspök
- KESZTHELYI Ferenc ny. váci megyéspüspök
- Dr. PASKAI László bíboros, ny. esztergom-budapesti érsek
- SZENDI József ny. veszprémi érsek
- SZENNAY András ny. pannonhalmi főapát
- TAKÁCS Nándor ny. székesfehérvári megyéspüspök
- DR. MIKLÓSHÁZY Attila ny. külföldön élő magyarok püspöke
- GYULAY ENDRE ny. szeged-csanádi megyéspüspök
- Dr. KONKOLY ISTVÁN ny. szombathelyi megyéspüspök
- Dr. SEREGÉLY ISTVÁN ny. egri érsek, jelenleg egri apostoli kormányzó (2007. március 15-től)
- Dr. SZABÓ TAMÁS, dandártábornok, kiérdemesült tábori püspök (2007. március 15-én lemondott, új beosztást nem kapott)
A Katolikus egyház minden püspökéről minden információ elérhető az alábbi honlapon: http://www.catholic-hierarchy.org/country/hu.html
[szerkesztés] Püspök az ortodox egyházban
[szerkesztés] Püspök a protestáns egyházakban
A 18–19. században ezt a funkciót részben a szuperintendens tölthette be, mert a püspök megnevezést a III. Károly király által 1731-ben kiadott Carolina Resolutio nem engedélyezte a protestánsok számára, valamint a hivatalos ügyintézést a főgondnok vagy felügyelő számára tartotta fenn.
[szerkesztés] Püspökség a Magyarországi Református Egyházban
- Dunántúli Egyházkerület: DR. MÁRKUS MIHÁLY püspök
- Dunamelléki Egyházkerület: DR. SZABÓ ISTVÁN püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke
- Tiszáninneni Egyházkerület: CSOMÓS JÓZSEF püspök
- Tiszántúli Egyházkerület: DR. BÖLCSKEI GUSZTÁV püspök, a Zsinat lelkészi elnöke
[szerkesztés] Püspökség a Magyarországi Evangélikus Egyházban
Ma Magyarországon három egyházkerület van (északi, déli, nyugati-dunántúli), ezek élén egy-egy püspök áll. Ezek székhelyei: Buda (Budavár, püspök: Dr. Fabiny Tamás), Pest (Deák tér, püspök: Gáncs Péter) és Győr (püspök: Ittzés János). Egy-egy egyházkerületben több egyházmegye található, ezek élén az esperesek álnak. Egy-egy egyházmegyében több gyülekezet található, melyeknek híveit a választott lelkészek szolgálják.
Az egyházkerület püspökét választás után iktatják be. A választásban minden valamelyik gyülekezethez tartozó nyilvántartott evangélikus hívő részt vehet. A püspökké választhatóság feltétele a 15 éves lelkészi és ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat, és a be nem töltött 60. életév. A kerület püspöke hivatalát nyugdíjazásáig tölti be. A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, de az ezt megelőző és ezt követő 2 éves időszakban maga választhatja meg annak időpontját.
[szerkesztés] Püspökség a Magyarországi Unitárius Egyházban
Az egyetlen magyar alapítású egyház, az unitárius egyház, s így a magyarországi unitárius hitélet központja is sokáig Kolozsvár volt. Trianon után 1968-ig, a tordai országgyűlés négyszázadik évfordulójáig kellett várni az önálló magyarországi unitárius egyház megalapítására addig püspök helyett püspöki helynök vitte a magyarországi ügyeket. A magyar egyház jelenlegi püspöke: Rázmány Csaba
[szerkesztés] Püspökség a Magyarországi Baptista Egyházban
A baptista egyházszervezet ellentétben a legtöbb magyarországi protestáns és katolikus közösséggel nem felülről szerveződik, hanem alulról. Ebből a speciális helyzetből adódik, hogy a Magyarországi Baptista Egyháznak hivatalosan nincsen egyetlen püspöke sem. A közösség tanítása szerint, ha bibliai értelemben vizsgáljuk a kérdést, akkor minden lelkipásztor egyben püspök is. A legfőbb püspök maga Jézus.
A Magyarországi Baptista Egyházban is léteznek egyházkerületek, azonban ezek csupán adminisztratív célokra szolgálnak. A vezetés a gyülekezetek kezében van. A gyülekezetek szövetségének elnökét a küldöttek választják. Az elnökség nem rendelkezik olyan jogosultságokkal, mint ez máshol tapasztalható.
[szerkesztés] Források
- Haag, Herbert: Bibliai Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1989. ISBN 9633604656
- Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Kálvin Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 9633006589
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a még kevésbé megbízható városállamok életébe nem a polgári episzkoposzok, hanem katonai felügyelők, általában a helyben állomásozó athéni őrség parancsnokai szóltak bele
 |
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by