Canterburyi Szent Ágoston-apátság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A canterburyi katedrális, a Szent Ágoston-apátság és a Szent Márton-templom |
||||
A Szent Ágoston-apátság kapuja |
||||
Adatok | ||||
Ország | Egyesült Királyság | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Felvétel éve: | 1988 |
A Szent Ágoston-apátság egy romos apátság Canterbury-ben ( Kent, Anglia). Mint építészeti műemlék, 1988 óta a kulturális Világörökség része, a Canterburyi katedrálissal és a Szent Márton-templommal együtt.
[szerkesztés] Korai története
598-ban I. Gergely pápa Angliába küldte Canterburyi Szent Ágostont. Ebben az időben Kent királya Ethelbert volt. A király (lehet, hogy Bertha nevű keresztény felesége hatására) megengedte Ágostonnak, hogy kolostort alapítson Canterbury falain kívül. Ezen a helyen már három angolszász templom állt, Szent Pankrásznak, Szent Péternek és Szent Pálnak, illetve Szűz Máriának szentelve. A Szent Pankrász-templom angolszász maradványai ma is léteznek, de a másik két templomot a normannok összeépítették. Az apátságot a kenti királyok és a canterburyi érsekek temetkezési helyéül is szánták. 978-ban Dunstan érsek új, nagyobb épületet emeltetett Szent Péter, Szent Pál és Canterbury Szent Ágoston tiszteletére.
1100 körül az eredeti angolszász épület maradványai már eltűntek egy masszív román stílusú építmény alatt. Leszámítva az 1168-as tűzvész utáni helyreállítási munkát, a 12. század nyomtalanul múlt el az apátság felett.
1250-től kezdve az apátság ismét építkezés helyszíne lett: teljesen újjáépítették a kolostort, lavatóriumot, ebédlőt és konyhát; ezenkívül egy nagy új lakóház is készült az apátnak. Az apátságot egy nagy hallal is kibővítették.
1309-ben egy lőrésekkel ellátott oromzatú nagy kapu is épült. Az északi részen a szerzetesek új területet nyertek, ahol a külső udvarban sütőde, sörfőzde és szőlőültevény is helyet kapott. A keleti oldalon is több új épület épült. 1382-ben egy földrengés miatt javításokra volt szükség. 1390-ben készült el a kapubejárat, illetve a kápolna.
1500 körül az apátság már igen nagy területet foglalt el, és a könyvtára több mint 2000 kötetet tartalmazott. A könyvek közül sokat az apátságban állítottak elő. 1535-ben az apátság jövedelme 1733 £ volt.
1538. július 30-án az apátság sorsa megpecsételődött VIII. Henrik rendelete nyomán, amellyel feloszlatta a kolostorokat. A következő tizenöt évben az apátságot módszeresen lebontották, de egy részét átalakították palotának a francia Cleves-i Anna részére.
A palotát utóbb különböző nemeseknek adták bérbe. Az 1600-as évek elején Lord Wotton birtokába került, aki megbízta John Tradescentet, hogy díszkertekkel vegye körbe. 1703-ban egy hatalmas vihar nagy károkat okozott a már amúgy is romos apátság épületében. Ma a Világörökség részévé nyilvánított épületegyüttest a brit kormány műemlékvédelmi testülete (English Heritage) gondozza.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei |
természeti: | Óriások útja | Henderson-sziget | Gough-sziget | Dorset és Kelet-Devon tengerpartja |
||
kulturális: | Durhami székesegyház és vár | Iron Bridge | Studley Királyi Park | Fountains-apátság | I. Edward király várai és városfalai Gwynedd grófságban | Blenheim-kastély | Bath | A Hadrianus-fal és a limes | Westminster-palota | Westminster-apátság | Szent Margit-templom | Londoni Tower | Canterburyi katedrális | Canterburyi Szent Ágoston-apátság | Canterburyi Szent Márton-templom | Edinburgh ó- és újvárosa | Maritime Greenwich | Orkney-szigetének neolitikus építményei | Blaenavon ipartörténeti műemlékei | St. George történelmi városa és erődítményei | Derwent Valley malmai | Saltaire ipari falu | New Lanark ipari mintatelepülés | Királyi Botanikus Kertek | Liverpool tengeri kereskedelmi városrészei |
||
vegyes: | Saint Kilda-szigetcsoport |