Csáktornyai Mátyás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csáktornyai Mátyás (16. század – 17. század) író, költő
[szerkesztés] Élete
Csáktornyai, dráva-muraközi származású volt; 1594-ben Marosvásárhelyt lakott, hol háza, szőlője és szántóföldje volt, melyeket Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem az említett évben május 17. oklevelében mentesíti s kiveszi minden közteher alól; rendeli továbbá Mindszenti Benedek udvarhelyi várkapitánynak s az erdélyi fejedelmi tizedek haszonbérlőjének, valamint a marosszéki tiszteknek és a székelyvásárhelyi biráknak és esküdt polgároknak, hogy Csáktornyait semmiféle közteher viselésére ne kényszerítsék.
[szerkesztés] Munkái
1. Jeles Szep Historia. Két Görög Hertzegről, erős Aixról és bölcz Uliessesről: Miképpen vetődtec, és perlettec az Táborban, Agamemnon Császár és mind az töb Görög Királlyok előt az erős vitéz Achilles fegyvere, és hadi szerszáma felet. Kolozsvár, 1592. (Ajánlva Mindszenti Benedeknek.)
2. Grobian verseinec magyar enekbe valo forditasa, Mellyekben az io tiszteséges erkölcznec Regulai viszsza valo értelemmel, vannac meg iratván. U. ott, 1592. (Dedekind német költő munkája az eredeti); egyetlen teljes példány az esztergomi érseki egyház könyvtárában van.
3. Régenten az Római Feo Aszszonyoknac cifraság tilalmáról való perlődésec az Tanácz előt. U. ott, 1599.
Mind a három munka névtelenűl jelent meg; a versfejekben és egyebütt neve Csiakthornaeus-, Tsiacthornaeus-, Czáktornaeus- és Cháktornainak van irva.
Based on work by