Marosvásárhely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Marosvásárhely | |
---|---|
Megye | Maros |
Régió | Erdély |
Tszf. magasság | 330 m m |
Koordináták | |
Terület | 66,96 km² |
Népesség - Teljes - Népsűrűség |
149 577 (2002) 1790 fő/km² |
Polgármester | Dorin Florea |
Marosvásárhely (románul Târgu Mureş – régi helyesírás szerint Tîrgu Mureş, németül Neumarkt (vagy Neumarkt am Mieresch) latinul Novum Forum Siculorum (Agropolis, Areopolis) ) város (municipium) a mai Romániában Maros (románul: Mureş) megyében. A székelység fővárosa, gazdasági és szellemi központja, az egykori Marosszék, majd Maros-Torda vármegye ma Maros megye székhelye. A lakossága kb. 165 000 lelket számlál.
"De ha szászszor elveszítjük is: újból és újból meg kell találnunk magunkban a reményt: a város, amelyet apáink emeltek, az erdélyi tolerancia és a más-más ajkú népek békességében visszafogadja egy napon száműzött fiait." (Sütő András)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
1332-ben Novum Forum Siculorum (= Székelyújvásárhely), 1349-ben Sekulvasarhel néven említik. Neve arra utal hogy a Maros menti város a székelyek legfontosabb vásárhelye volt. 1616-ban Bethlen Gábor emelte városi rangra Marosvásárhely néven. A román Târgu Mureş tükörfordítás a magyarból, azelőtt a románok is Osorhei-nek hívták.
[szerkesztés] Fekvése
Marosvásárhely a Maros folyó mindkét partján fekszik, a főtér közelében található a Somos-tető, ami a város egyik turisztikai pontja. A várost a következő községek veszik körbe: Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna és Marosszentkirály.
Távolságok néhány román városhoz képest:
- Bukarest 448 km vasútvonalon | úton 346 km
- Brassó 282 km vasútvonalon |úton 171 km
- Kolozsvár 127 km vasútvonalon | úton 105 km
- Nagyszeben 189 km vasútvonalon | úton 124 km
Egy régi leírása Marosvásárhely földrajzi fekvésének:
"A délkeleti irányból lefolyó Poklos patakának Marosba szakadásánál egy lomberdők által koszorúzott hegyfok szögellik ki. – Ez Nagyerdő nevét a tetejét koronázó s oldalait boritó több száz hold kiterjedésű azon csereerdőről veszi, mely itt ezen erdőszegény vidéken a Nagyerdő elnevezést jogosan kiérdemli. Ezen hegységnek vég előfokát Somostetőnek nevezik; ott vannak Vásárhelynek szép nyaralókkal, borházakkal és csinos gloriettekkel tarkázott szőlői (mely szőlők Trébely nevet viselnek). Maga a város e hegyfoknak térbe enyésző legalsó lépcsőzetén és annak a Maros által körülkanyargott észak-nyugati alján igen regényesen és festőileg fekszik, s főként az alulról jövő előtt egy tekintélyes nagy városnak tünik fel; mint mellékelt – ezen oldalról felvett – czímképünk is láttatja. Ha Vásárhely a távolból költött várakozásnak nem is felel meg, azért az mégis a Székelyföld legnagyobb, legszebb városa, melynek közel 12.000 lelkes és szorgalmas magyar lakosa van (1858-ki hivatalos összeirás szerint 11.710), mi az 1837-ki népszámláláskor talált 7348 lélekhez viszonyitva igen kedvező népszaporodást mutat. Ezen lakosság kivétel nélkül székely, mert ugy a kevés számú keleti vallásuak, a lutheránusok, zsidók és letelepült idegenek teljesen el vannak magyarosodva. E népség igen nagy értelmiségi járulékot ád; mit a kir. tábla, a reform. főiskolája és a kath. gymnásium itt léte hovatovább örvendetesen gyarapit, e mellett polgárságának igen nagy része ipart, kereskedést üz, de azzal kapcsolatosan – mint minden székely város lakossága – a föld és- szőlőművelést is nagy előszeretettel gyakorolja."
[szerkesztés] Történelem
A rendelkezésre álló adatok alapján az egyetlen székelyföldi „libera regia et murata civis”, azaz „szabad királyi, kerített város” Vásárhely kialakulásának idejére csak következtetni tudunk. Székelyvásárhely a XII. század végén vagy a XIII. század elején jött létre. A település latin neve Novum Forum Siculorum, új keletű vásároshelyre utal mely vásároshely kialakulása összefüggött a marosi székelyek e részeken való letelepedésével. E feltételezés csak akkor helytálló, ha a „székely” nevet „székelység”, „székelyek” értelemben használjuk és a latin elnevezést „székelyek vásáros helye”-ként fordítjuk. Az eredeti megnevezést a vidéken élő magyar lakosság adta: Székelyvásárhely, és ezt fordították latinra.
Először 1107-ben említik a várost Novum Forum Siculorum néven. Vártemploma helyén a tatárjárásig a domonkosok temploma állott. Az elpusztult templom helyén 1260-ban a ferencesek építettek új gótikus templomot, melyet 1446-ban fejeztek be. 1439-óta 36 alkalommal volt a város országgyűlés színhelye. 1492-ben Báthory István erdélyi vajda védművekkel erősítette meg, ez ötszög alakú külsőtornyos vár volt. 1506-ban a város mellett verték meg a felkelt székelyek Tomori Pál seregét. A 1600-1601-ben vár Basta ostromai következtében rommá vált. 1602-ben Németh Gergely a város megmaradt házait is felgyújttatta. 1602-ben kezdték el a vár újjáépítését, de csak 1614 és 1653 között épült meg. 1616-ban szabad királyi város lett. 1658-ban török és román csapatok rohanták meg és égették fel. 1661. szeptember 14-én Ali pasa nyomására itt választották fejedelemmé I. Apafi Mihályt. 1662-ben a város az itt tartózkodó törökök vigyázatlanságából szinte teljesen leégett. 1687-ben császári csapatok pusztították. 1704-ben Kaszás Pál serege foglalta el a várat, amit 1706-ban Pekry Lőrinc foglalt vissza a labancoktól. 1707. április 5-én itt emelték II. Rákóczi Ferencet a fejedelmi székbe. 1707-ben, 1709-ben, 1719-ben és 1738-ban pestis pusztította. 1848. november 4-én a császáriak falai alatt verték meg a székelyek seregét, majd a várost is elfoglalták. 1849. január 13-án Tolnay őrnagy honvédserege foglalta vissza. 1849. július 30-án innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába. 1854-ben a Postaréten végezték ki a 3 székely vértanút, 1874-óta emlékmű jelöli a helyet. 1861-ben Marosszék székhelye lett. 1876-ban újra tűzvész pusztított, ugyanebben az évben Maros-Torda vármegye székhelye lett. 1880-ban Bem, 1893-ban Kossuth szobrát, 1907-ben Rákóczi mellszobrát avatták fel a Főtéren. Mindhármat 1923-ban döntötték le a románok. A városnak 1910-ben 25 517 lakosa volt, ebből 22 790 magyar, 1717 román és 606 német. 1990-ben Marosvásárhelyen történt az ún. "fekete március", amelynek során román nacionalisták zavargásokat robbantottak ki, több ember meghalt, százak sebesültek meg.
[szerkesztés] Látnivalók
- Lásd még: Marosvásárhely látnivalóinak listája
- Marosvásárhely egyik legismertebb nevezetessége a vár, amelyet a XVII. század közepén építettek Borsos Tamás főbíró kezdeményezésére. A vár helyén Báthory István erdélyi vajda várkastélyának romjai állottak. A megerősített építményt a székelyek szemmeltartása végett építették 1492-ben a város melletti dombra. Ez azonban nem volt elégséges egy esetleges külső támadás esetén, hogy megvédje a várost. Így az 1601-ben a betörő török-tatár seregek zavartalanul garázdálkodhattak, földig rombolva a vár belső épületeit. Egy év elteltével Basta emberei megsemmisítették azokat az épületeket, amelyek valami szerencse folytán épségben átvészelték a török pusztítást. A támadások idején a város nemességének egy része Brassóban lelt menedékre. Borsos Tamás, Marosvásárhely jövendőbeli főbírája látva a brassóiak jól megerősített várát állítólag így kiáltott fel: "ó ha csak egyetlen ilyen bástyát tudnék építeni Marosvásárhelyen, akkor nem lenne szükség arra, hogy az emberek az erdőben keressenek menedéket veszély esetén". Főbírósága idején (1602-1605), Borsos Tamás több kérvényt intézett az erdélyi fejedelemhez és a török szultánhoz, ezekben kérte a város számára egy vár építésének engedélyezését. A szükséges jóváhagyások megszerzése után, a vár építését 1602-ben kezdték el, Báthory István várkastélyának helyén. Kezdetben újjáépítették a megrongált templomot, majd megépítették a bástyákat és a tíz méter vastag falakat. A várat egy tíz méter széles, nyolc méter mély árokkal vették körül. A város lakossága jelentős mértékben hozzájárult a vár és a bástyák megépítéséhez. A városbeli céhek vállalták öt bástya (összesen hét bástyája van a várnak) megépítésének költségeit és munkálatait, ezek mai napig őrzik nevükben építőik mesterségét. Ha a Bernády György térről indulva a Petru Maior Tudományegyetem felé indulva megkerüljük a várat, az első bástya, amelyet megpillantunk a Vargák bástyája, majd továbbmenve következik a Szűcsök és a Lakatosok közös bástyája, valamint a Kádárok bástyája. A Bulevárd sétányon elhaladva megtekinthetjük a Mészárosok majd a Szabók bástyáját. A Kapu bástya, mint neve is mutatja bejáratul szolgált az erődítménybe. A vár utolsó bástyája a Báthory bástya, nevét építtetőjéről kapta. Befejezése után, kb. 1658, a vár belső udvarában több lakóházat építettek, ezeket 1775-ben bontották le, amikor a Habsburg vezetés emberei katonai építményeket (lőszerraktárak, laktanya stb.) emeltek ott. Ezeket az építményeket csak 1962.-ben bontották le, amikor a helyi vezetőség egy pihenő-szórakoztató parkot akart létesíteni a vár udvarán. A park létesítéséhez azonban hiányzott a megfelelő pénzalap, így a munkálatokat 1973-ban félbeszakították. Az utóbbi években a város vezetősége újból különböző szórakozási lehetőségeket ajánl a lakosság és a turisták számára a vár területén.
- Református vártemploma Erdély egyik legnagyobb gótikus épülete a vár falain belül áll.
- Helyén 1230-ban a domonkosok temploma állott, melyet a tatárjárás után a ferencesek építették újjá 1260-ban. A 14. században, majd 1446 és 1490 között a templomot jelentősen bővítették. 1556-ban a reformátusok kezére jutott. 1571. január 6-án János Zsigmond jelenlétében itt erősítették meg a tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságot. A 17. század eleji harcokban többször szenvedett károkat.
- A Főtér legimpozánsabb épülete a volt Városháza 1906-1907-ben épült szecessziós stílusban, ma ez a megyeháza és a prefektúra épülete.
- A Közművelődési Palota (Kultúrpalota) 1911 és 1913 között épült szecessziós stílusban. A Kultúrpalota szecessziós stílusú épületében található a Tükörterem. Ennek ablakait székely balladák jeleneteit ábrázoló üvegfestmények díszítik, Róth Miksa munkái. Ezek az egész vidék legszebb alkotásai közé tartoznak. A hangversenyterem század eleji orgonája ma is a harmadik legnagyobb az országban. A hangversenyterem adott otthont a helyi színháznak is, míg az új Nemzeti Színház felépült. Az épületben még múzeum és könyvtár is működik.
- A római katolikus plébániatemplomot a jezsuiták építették 1728 és 1764 között Keresztelő Szent János tiszteletére, 1933-35 között neoreneszánsz stílusban átépítették. A hozzá kapcsolódó kolostorépület 1720-ban került a jezsuiták birtokába.
- A ferencesek temploma és kolostora 1749-ben épült barokk stílusban, tornya 1802-re lett kész, a templomot és a kolostort 1971-ben a színház építésekor bontották le.
- A minorita templom és rendház 1741 és 1767 között épült barokk stílusban.
- Az ortodox székesegyház 1925 és 1934 között épült a Főtér északi végébe, előtte Avram Iancu 1978-ban felavatott lovasszobra áll.
- A volt görög katolikus templom 1926 és 1936 között épült, 1948-ban elfoglalta az ortodox egyház.
- A Bolyai Farkas líceum eredete 1557-ig nyúlik vissza, 1718-ban alakult kollégiummá, mai épülete 1908-1909-ből származik. Az előtte álló téren áll a két Bolyai, Farkas és János szobra.
- A Teleki Téka 1799–1802 között épült. A kétszázezer kötetes könyvtárat Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapította a 18. század végén. Minden bizonnyal Marosvásárhely legjelentősebb kulturális öröksége a Teleki Téka. Báró Teleki Sámuel, nemcsak gazdag, de rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40.000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét visel Közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Az épületben Bolyai János múzeum is működik.
[szerkesztés] Statisztikai adatok
[szerkesztés] Adminisztráció
- A város területe 66,96 km2.
- 197 km gáz vezetékkel, 236 km csatorna- és 225 km ivóviz-rendszerrel rendelkezik.
- 204 km úttal és 175 km utcával rendelkezik.
- 223,4 ha zöldövezet
- Marosvásárhely negyedei: 1848 sétány, Kárpátok sétánya, Budai Nagy Antal, Központ, Állomás, Szabadság, Livezeni, Marosi, Tölgyesi (épülő félben van) és Tudor Vladimirescu.
[szerkesztés] Népesség
- 1930: |||| 38 517 (románok: 9.795, magyarok: 22.387, németek: 632, romák: 400. Vallásaik szerint római katolikus: 8.029, református: 13.534, unitárius: 1.024, ortodox: 4.501, görög katolikus:5.286,
- 1975: |||||||||| 114 3262
- 1992: |||||||||||||||| 164 445
- 2002: ||||||||||||||| 149 577
[szerkesztés] Oktatás
Marosvásárhelyen 102 oktatási intézmény működik.
Neves Középiskolák | Neves Egyetemek |
---|---|
|
|
[szerkesztés] Gazdaság
Marosvásárhely egyike a legdinamikusabban fejlődő városoknak a Székelyföldön. A 1989 után a gyárakat általában privatizálták. Az Elektromaros elektronikai készülékeket gyártó cég olasz tulajdonba, az Azomaros vegyipari kombinát török kézbe került. Beindultak a nemzetközi repülőjáratok a vidrátszegi repülőtéren. 2006-ban pedig átadták a város határában épült új ipariparkot. Megjelentek a multinacionális nagykereskedelmi cégek is. 2002-ben illetve 2003-ban a Selgros- és Metro Cash & Carry hipermarketet nyitott. 2006-ban a Real (a Metro Cash & Carry leányválalata) is hipermarketet nyit. 2007-ben pedig az Auchan szándékozik nyitni. A globalizáció Marosvásárhelyt sem kerüli el.
[szerkesztés] Egészségügy
- 2 kórház – egy municipiumi 11 részlegre szakosodva, egy megyei 7 részleggel
- 9 poliklinika (SZTK)
- 1 vérelosztó és konzerváló központ
- mentő + SMURD
[szerkesztés] Sport
A város több sportágban is szerepel; labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda és wushu. Marosvásárhelyen három labdarúgócsapat található, amelyik mind a harmadik ligában vannak. Ezek a következők: ASA Marosvásárhely, Gáz Metán Marosvásárhely és Trans Sil Marosvásárhely. A leghíresebb csapat a ASA Marosvásárhely, ő az egyedüli, amelyik játszott az első ligában és UEFA-ban is.
[szerkesztés] Helyi sajtó
Írott sajtó | Rádió/TV |
---|---|
|
[szerkesztés] Közlekedés
Marosvásárhely közvetlen közelében halad az E60-as európai út (Bukarest – Kolozsvár – Bécs). A megfelelő elkerülő utak hiányában ez a város egyik legnagyobb szennyező forrása. A vasúti közlekedés terén a városnak összeköttetése van Románia nagyobb városaival. A város mellett néhány kilométerre található a repülőtér (az ipari park mellett). 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére. 2006-tól közvetlen járatot indított a Malév, illetve a Wizz Air. A helyi közlekedésről a Siletina Zrt. gondoskodik.
[szerkesztés] Híres vásárhelyiek
- Lásd még: Híres marosvásárhelyiek listája
Itt született
- Bölöni László híres labdarugó
- Zeyk Domokos honvédszázados szabadsághős 1816-ban.
- Medgyes Lajos költő 1817. november 17-én.
- Mentovich Ferenc író, természettudós 1819-ben.
- Petelei István író, újságíró 1852-ben.
- Sebesi Jób költő 1860-ban.
- Kelemen Lajos történész 1877-ben.
- Bortyik Sándor festőművész 1893. július 3-án.
- Dudás József 56-os felkelőparancsnok, a forradalom mártírja 1912. szeptember 22-én.
- Hazai Kálmán olimpiai bajnok vízilabdázó 1913-ban.
- Orbán György zeneszerző 1947-ben.
- Nagy Zsolt jelenlegi távközlési miniszter 1971-ben.
Itt hunyt el
- 1854-ben Gálffy Mihály ügyvéd, Bertalan László, Horváth Pál(?) és Benedek Dániel mártírok
- 1856-ban Bolyai Farkas matematikus
- 1860-ban Bolyai János matematikus
Itt nyugszik
- 2006 óta Sütő András író a református temetőben
További híres marosvásárhelyi polgárok
- Antal János
- Apor Péter
- Aranka György
- Baranyai Décsi Czimor János
- Benkő József
- Bernády György
- Bodor Péter
- Borsos Tamás
- Cserei Mihály
- Gecse Dániel
- Köteles Sámuel filozófus
- Ziegler Károly
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Lásd még
Maros megye városai | |
---|---|
Dicsőszentmárton | Erdőszentgyörgy | Marosludas | Marosvásárhely | Nagysármás | Nyárádtő | Nyárádszereda | Radnót | Segesvár | Szászrégen | Szováta |