Csíkszentsimon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csíkszentsimon (románul Sânsimion): falu a mai Romániában Hargita megyében. Felszeg, Kútszeg, Kápolnaszeg és Bolhaszeg nevű részekből áll. Csatószeg tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csíkszeredától 16 km-re délkeletre az Olt bal partjának mocsaras területén fekszik. Kápolnaszeg a mocsaras rész kiemelkedő pontján áll. Bolhaszeg arról kapta a nevét, hogy itt faragták a házépítésnél használatos bolhaszegnek nevezett faszegeket.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét Szent Simonnak szentelt középkori templomáról kapta.
[szerkesztés] Története
1332-ben Sancto Simon néven említik először. Iskolája 1598-óta működik. 1910-ben 1504 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2415 lakosából 2384 magyar és 31 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus temploma 1823 és 1835 között épült az Endes Miklós alkirálybíró által adományozott területen Szent László tiszteletére.
- Temetőkápolnáját 1891-ben a Kottek család építtette.
- Az Endes család kúriája ma vendégház, itt alkotott dr. Endes Miklós Csík-, Gyergyó-és Kászonszékek történetének szerzője.
- A falutól 10 km-re nyugatra a Déli-Hargitában a Vermed-patak völgyében kénes-szénhidrogénes borvizes gázömlés van, melyben népi fürdőhely alakult ki.
Based on work by Robert Weemeyer,