Csatár (Veszprém)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csatár (Csatár-hegy) Veszprém szőlőhegye a város belterületétől 6,1 kilométerre nyugatra. A megyeszékhely önkormányzata által 1997-ben hozott rendelet alapján városrésznek nem minősülő területi egység népessége a 2001-es népszámlálás idején 98 fő volt, ugyanakkor további 420, folyamatosan nem lakott üdülő is található itt.
A tengerszinttől számítva 375 méter magas „hegy” a Bakony része. A hegy gyomrában található, 30 méter széles és 12 méter mély Csatárhegyi-barlang feltárása a közelmúltban fejeződött be; az üreg a Pannon Egyetem Barlangkutató Egyesületének gondozásában van, csak vezetővel járható be.
A hegy neve szláv eredetű. A középkorban feltehetőleg a pajzskészítő iparosokat hívták csatárnak vagy csitárnak, a település egykori lakói valószínűleg ezt a foglalkozást űzhették.
A hagyomány szerint I. István seregeivel a Csatár-hegy lábánál elterülő mezőn győzte le a lázadó Koppány vezért. Ezt a mai történészek többsége vitatja, szerintük a csata helyszíne inkább Veszprémtől keletre keresendő.
A hegyen található kápolnát az itt remetéskedő Hilarius páter építette 1767-ben. Csatár a 18. század óta búcsújáró hely, a búcsúkat minden évben, május első vasárnapján rendezik.
Csatár Veszprém felől a 8-as utat keresztezve, majd a Séd fölött átvezető híd után közvetlenül jobbra kanyarodva érhető el. A hegy csúcsán találjuk a híres veszprémi földrajztudósról, Cholnoky Jenőről elnevezett kilátót, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és a Bakonyra.
)
Based on work by