Derekegyház

Korai ősmagyar, egyházas falu volt, már a honfoglalástól kezdve. A község nevét valószínűleg Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, derék épület lehetett (derék + egyház). Maradványai a 19. század elején még láthatók voltak. A település az 1241-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), aztán végleg megsemmisült.

1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg, mai formája is a Károlyi-uradalom falujából maradt meg. A terület ugyanis a Károlyi család birtoka és egyben uradalmi központja is volt kastéllyal és gazdasági épületekkel. A majorságban főként mezőgazdasági tevékenységeket űztek: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak.

1874-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A 20. század első felében határának felét – a téglagyárral együtt – a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető terület jelentős részén – abban a korban rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaság jött létre. 1962-ben több más egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság, mely átalakult és napjainkra a Pankotai Agrár Részvénytársaság vette át. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés, valamint 9 hektáron hideg fóliás kertészetet működtetnek.

A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült, 1869-ben egy emeletet húztak rá, amit 1932-ben manzárd emelettel toldottak meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. A kastélyt tíz hektár őspark veszi körül. Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től szakosított szociális otthonnak ad helyet, amely a felnőtt korú súlyos értelmi fogyatékosok gondozására specializálódott. Jelenleg a hozzá tartozó parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű.

1860-ban római katolikus templom is épült a faluban.