Csongrád megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

CSONGRÁD MEGYE



Régió	Dél-Alföld
Megyeszékhely	Szeged
Terület	4262,68 km²
Népesség	427 000 fő
Népsűrűség	100,1 fő/km²
Települések száma	60

Szeged és a Tisza

Csongrád megye Magyarország délkeleti részén található. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun megye határolja. Átfolyik rajta a Tisza. Megyeszékhelye Szeged.

[szerkesztés] Földrajz

Domborzat

Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Szerelem-domb (128 m)^[1], legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)^[2]

Éghajlat

A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gályarét az ország legmelegebb tája.

Vízrajz

A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Csongrád megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából.

A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

A szentesi volt megyeháza

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Csongrád megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)^[3]:

[szerkesztés] Népesség

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

A szegedi fűszerpaprika szárítása

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Mezőgazdaság

Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke.

Bányászat

A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.

[szerkesztés] Közlekedés

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).

[szerkesztés] Kultúra

A Szegedi Tudományegyetem főépülete

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Múzeumok és kiállítóhelyek

A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.

Lásd még:

Csongrád megyei múzeumok listája
Csongrád megyei kulturális programok listája

[szerkesztés] Turizmus

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

Csongrád megye turisztikai látnivalóinak listája

[szerkesztés] Települései

Csongrád megyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

Megyetérkép a Csongrád Megyei Önkormányzat honlapján

[szerkesztés] Megyei jogú városok

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

Szentes (31 082)
Makó (25 619)
Csongrád (18 937)
Sándorfalva (7887)
Kistelek (7573)
Mindszent (7382)
Mórahalom (5550)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Algyő	Felgyő	Öttömös
Ambrózfalva	Ferencszállás	Pitvaros
Apátfalva	Forráskút	Pusztamérges
Árpádhalom	Földeák	Pusztaszer
Ásotthalom	Királyhegyes	Röszke
Baks	Kiszombor	Ruzsa
Balástya	Klárafalva	Szatymaz
Bordány	Kövegy	Szegvár
Csanádalberti	Kübekháza	Székkutas
Csanádpalota	Magyarcsanád	Tiszasziget
Csanytelek	Maroslele	Tömörkény
Csengele	Mártély	Újszentiván
Derekegyház	Nagyér	Üllés
Deszk	Nagylak	Zákányszék
Domaszék	Nagymágocs	Zsombó
Dóc	Nagytőke
Eperjes	Óföldeák
Fábiánsebestyén	Ópusztaszer

[szerkesztés] Lábjegyzet

^ N 46° 16,748' E 019° 40,276'
^ A katonai térkép szerint kb.: N 46°10,480' E020°04,515' - bár Tiszaszigeten van a "Magyarország legmélyebben fekvő pontja" elnevezésű kopjafa 1984 óta.
^ Magyarország kistérségeinek listája