Dinarkhosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dinarkhosz (Kr. e. 361 – Kr. e. 290) görög szónok
Szósztratosz fia volt, a legutolsó és egyben legjelentéktelenebb az alexandriai kánonba felvett tíz szónok közül. Korinthoszban született, Kr. e. 342-ben Athénbe került, s ott Lüsziasz hoz hasonlóan beszédkészítésből tartotta fenn magát. Antipater híve volt, de nagyobb befolyásra csak támogatója, Theophrasztosz segítségével Démétriosz Phaléreusz kormánya alatt jutott. A Démétriosz Poliorketész bevonulása után felülkerekedett demokrata párt Kr. e. 307-ben száműzte, ettől kezdve visszatéréséig, Kr. e. 292-ig Euboiában, Khalkiszban élt. Visszatérése után perelnie kellett régi barátjával, Proxenosszal, aki távolléte alatt a vagyonát elsikkasztotta. Antipater halála után Polüszperkhón kivégeztette. Démoszthenész utánzójának tartották, de mivel tehetsége nem érte utol a nagy szónokét, árpa-Démoszthenésznek csúfolták. Igen sok beszédet írt, a Szuda-lexikon szerint 160-at, Dionüsziosz Thrax szerint 59-et, de ezek közül csupán a Démoszthenésszel kapcsolatban álló három maradt fenn.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by