Diploma Leopoldinum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót az erdélyi rendek által Bécsbe küldött Bethlen Miklós szorgalmazására, Strattmann, Kinsky és Caraffa tanácsára, 1690. október 16-án írt alá. E hitlevél szerint szerint intézték Erdély belügyeit több mint százötven éven át. A diplomát 1691. december 4-én adták ki.

A hitlevél Erdélynek következő szabadságokat biztosított (a következő részlet idézet a diplomából):

1. A bevett négy vallás eddigi jogait megtartja; a katolikusok ott, ahol nagyobb számmal laknak, templomokat építhetnek. A világi s egyházi rendnek ez ellen való ellenmondása érvénytelen.
2. A régi királyoknak és fejedelmeknek adományai és kiváltságai mostani birtokosaiknak biztosíttatnak.
3. Az Approbaták és Compiláták, Verbőci Hármaskönyv (a jus resistendi kihagyásával), valamint a szászok municipális jogai érvényben maradnak.
4. A közigazgatás, a törvényhozás és jogszolgáltatás megtartja eddigi alakját.
5. Minden hivatalra csak belföldiek, u. m. magyarok, székelyek és szászok neveztetnek ki, tekintet nélkül vallásukra; Ő Felsége azonban, a rendek megegyezésével, honfiusítás végett ajánlatokat tehet.
6. A fegyverrel visszafoglalt joszágokat ingyen kapják vissza régebbi birtokosaik, s a megszakadás cimén a kincstárra szálló javak egyedül érdemes belföldieknek fognak adományoztatni.
7. A főkormányzó, az erdélyi hadak fővezére, a főkancellár, az itélőmesterek és más, azelőtt szokásban volt méltóságbeliek a kijelöltek lajstromából, csupán erdélyiek közül neveztetnek ki, valláskülönbség nélkül. A megyei, illetőleg székbeli, ugyszintén a városi főtisztek választása a régi szabadságban és törvényes szokásban marad meg jövendőre is.
8. A tanácsurak és a kir. tábla tagjai közül (I. Lipót önkényes betoldása szerint) legalább (saltem) 3-3, az itélőmesterek közül pedig legalább 1 katolikus legyen; a szebeni királybiró a főtanács tagja.
9. Országgyülés évenkint tartatik.
10. A kormányzó lakjék az országban, s esküdjék meg a törvények megtartására.
11. Az adóösszeg béke idején 50000 tallér, háborúban 400000 forint; felosztásának módját a rendek határozzák el.
12. Uj adó nem hozatik be, a vámok és harmincadok nem emeltetnek.
13. A szabad székelyek közterheket nem viselnek, hanem a haza védelmére, saját költségükön katonáskodnak.
14. A kereskedés szabadsága továbbra is fentartatik.
15. A tizedeket ezentul is a földesurak bérlik a kincstártól.
16. Nagyszámu katonasággal a Felség nem terheli a tartományt; az őrség feje német tábornok lesz, aki azonban csupán hadi ügyekben érintkezik az állam tanácsával; a közigazgatásba nem avatkozik.
17. A szászok és adozó nép ezentul nem köteles ingyen ellátni az utazókat; postáról az államtanács, fogadókról a földesurak és a városok gondoskodnak.

A hitlevél 1) és 2) pontjával a katolikusok nem voltak megelégedve, ezért 1693. április 9-én pótlékdiplomát adtak ki, mely szerint (ugyancsak idézve):

1. Mind a 4 bevett vallás szabadon gyakoroltatik; az egyházak vagyona épségben marad.
2. A katolikusok számára adassék át a kolozsvári ref. templom és az unitáriusok kollégiuma, valamint a gyulafehérvári Báthory-féle templom, Kolozsmonostor pedig számukra 15000 frt-ért visszaváltatik.
3. Gondoskodik a Felség arról, hogy a kat. ifjakat megbizható egyházi személyek neveljék, ugyszintén arról is, hogy a katolikusoknak a püspöki kötelességek teljesítésére alkalmas apostoli vikáriusa legyen.
4. A katolikusok, a többi vallások sérelme nélkül, lakásuk helyén bárhol szabadon építhetnek templomokat.

1693. május 14-én még egy okiratot adtak ki, melyet, mivel Alvinczi Péternek, az erdélyi rendek utasításokkal ellátott követének előterjesztéseire szóló válasz volt, Alvinciana resolutionak szoktak nevezni.