Vita:Dragus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A cikkben írt "boér" nem bojár akarna lenni? --Hkoala vita 2007. április 6., 21:23 (CEST)
A fogarasföldi boérek amolyan "félnemesek" (szabadosok) voltak, mint pl. a Kővár vidéki puskások is. Katonai szolgálatukkal megváltották az adómentességet, de ugyanolyan paraszti életmódot vittek, mint a falvak jobbágylakossága. Ráadásul a különböző összeírások teljesen ellentmondó adatokat közölnek arról, hogy adott faluban hány ilyen "boér" élt. Nyilván azért, mert sokan olyan birtokostól kapták a kiváltságukat, akik jogcímét a következő birtokos nem ismerte el. (Pl. a Fogarasföldön gyakran birtokos havasalföldi uraktól.)
Én Fogarasföldre magyar forrásokban általában a "boér" kifejezéssel találkoztam. Ha pontosabbat tudnék írni, mindjárt csinálnék egy "boér" szócikket is. Úgy érzem, ez mindig egy köztes kategória volt, de ilyenekkel tele az 1848 előtti erdélyi jog (székely nemesek és darabontok, nemesített mezővárosi polgárság stb.). Mindenképp indokoltnak érzem azonban, hogy a szavak közös eredete alapján ne vonjuk ezt egy kalap alá általában a bojárokkal. Az orosz bojárság jogi hátteréről dunsztom sincs, de a román fejedelemségek bojárjai is elég homályos kategória a számomra - általában földesurak voltak, ez minősítette őket bojárokként, de voltak szegény bojárok is, akiknek a nagyapjuk bírt földet. Itt valami másról van szó, egy eltérő jogrendszerben. Sajnos a hasonló kategóriák közül a Kővár vidéki puskásokat vizsgálta Szentgyörgyi Mária, a székely pixidáriusokat, lófőket, darabontokat, nemeseket, jobbágyokat Egyed Ákos, de Fogaras vidékére nem tudok előrántani semmit. Az általam a cikk végén hivatkozott könyvnek az egyik fejezete (Ştefan Meteş: Trecutul Ţării Oltului) úgy emlékszem, elég komoly iromány, de sajnos nem jegyzeteltem ki és arra sem emlékszem, hol találtam a példányt. Viszont ígérem, jövő hét végén megnézem a könyvtárban az Urbariile Ţării Făgăraşului című több kötetes forráskiadványt, hátha attól okosabb leszek. --Auguste 2007. április 6., 23:12 (CEST)