Egyházasfalu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
Megye | Győr-Moson-Sopron | ||||
Kistérség | Sopron–Fertődi | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 21,64 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 9473 | ||||
Körzethívószám | 99 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Egyházasfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kisalföld nyugati szélén fekszik, Felszíni vizeit a Metőc patak gyűjti össze. Sopronhorpács, Szakony, Újkér és Nemeskér községekkel határos. Vonattal a Sopron-Szombathelyi vasútvonalon érhető el, Sopronnal autóbuszjárat köti össze. Közúton a 84-es főútvonalról közelíthető meg. Egyházasfalu Egyházasfalva, Dasztifalu és Kisgógánfa egyesítéséből keletkezett 1933-ban, 1950-ben Keresztényt is hozzácsatolták.
[szerkesztés] Története és mai élete
Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, amikor mint a keresztes lovagrend birtokában levő falut említik. Egy 1280-ban kelt ok-levélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott. A falu a 15. század végén elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend a mohácsi vész idején elhagyta Sopront, és a falu a Nádasdyaké lett. Az úrbéri állomány elkülönzése és tagosítása ügyében 1836-ban meg-indultak a tárgyalások, de csak 1848-ban vezettek eredményre. Az utolsó nagy kolerajárvány 1872-74 között pusztított. A túlélő keresztényi hívek a falu mellett hálából „Mária neve napja” kápolnát építet-tek. Azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg a kápolna búcsúját, amelyre a faluból elszármazottak is nagy számban hazalátogatnak.
Egyházasfalva első okleveles em-lítése 1418-ban „Egházasbazth” néven történt. 1479-ben még a Baszthyak voltak a tulajdonosai, később ebbe a családba nősült be Pászthory Gergely, akinek utódai birtokolták még 1836-ban is a falut. Dasztifalu 1281-ben szerepelt először „Villa Bozth” néven oklevélben. A 17. század végén az Ebergényi család volt a birtokosa, majd rokonság révén átkerült a Széchenyi család kezébe.
Kisgógánfát 1429-ben „Abulgánbazth” néven említi először oklevél. A 17. században Erdősy Sylvster János evangélikus lelkész, tudós és bibliafordító is birtokos volt itt, egyébként a Nádasdyaké, majd a 18. század végétől a Széchenyieké lett a falu. 1942. április 13-án Tóth Imre tanító mint a KALOT Győr egyházmegyei titkára az azóta már boldoggá avatott báró Altorjai Apor Vilmos győri megyéspüspöktől felhatalmazást kapott népfőiskola szervezésére. Az egyházasfalui KALOT Széche-nyi-népfőiskola 1949. február 19-ig működött. Az egyetlen az országban, ami a KALOT 1946 júliusában történt betiltása után 3 évig folytatta tevékenységét. Érdekesség a falu életében, hogy évente 4 búcsút tartanak: a Szent György templom védőszentjének és felszentelésének ünnepén, továbbá a keresztényi Szent kereszt templom valamint a Mária neve napja fogadalmi kápolna titulusának évfordulóján.
A Szent György római katolikus templom egyhajós, egytornyos, eklektikus neoromán túlsúllyal. A régi középkori templom helyére épült 1888-ban Ullein József tervei alapján. A templom falán emléktábla, a dasztifalui temetőben sírkő és emlékmű őrzi Réffy Endre plébános emlékét. A Csénye községben született, piarista kispap társaival együtt vett részt az 1848/49-es sza-badságharcban, harcolt a kápolnai, az isaszegi és a nagysallói csatában az Újházy vadászezred tisztjeként, majd 2 évig Kufstein várában raboskodott. 1873-tól haláláig, 32 éven át volt a falu plébánosa. Nevéhez fűződik a mai templom és a régi iskola építése. A keresztényi egyhajós, egytornyos barokk Szent Kereszt megtalálása templomot 1724-ben építették a jezsuiták a régi középkori templom helyére. Kriptájában a Kollár család tagjai nyugszanak. Műemlék jellegű az 1710-ben készült Pestisoszlop, a Szenthárom-ság oszlop és a Hunyadi u. 14. sz. előtti kőkereszt. Az önkormányzat 1992-ben emléktáblát állított az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 100 éves jubileumára. Az I. világháború áldozatainak emlékműve a volt KALOT udvarán áll, Egyházasfalu 7, Kisgógánfa 9, Dasztifalu 16 hősi halottjának őrzi emlékét.
A II. világháború végén a szovjet hadsereg ideérkezésekor a falunak két civil áldozata volt. Az 1945-ös földosztáskor a nagycsaládok és a zsellérek között felosztották a Széchenyi-birtokot. 1954-ben alakult a termelőszövetkezet, amely 1969-ben egyesült a sopronhorpácsival.
Ma a szolgáltatások körébe tartozik az orvosi rendelő, ahol az újkéri orvos hetente kétszer rendel, a posta, az általános iskola és a napköziotthonos óvoda, az öregek napközi otthona, a törpevízmű, 4 kiépített buszváró, a labdarúgó pálya és az 1992-ben átadott teniszpálya. A kultúrházban működik a könyvtár. A két ÁFÉSZ-bolt és falatozó mellett a magánboltok és vendégfogadók. A keresőképes lakosság egy része állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik, többen a visszaigényelt földeken gazdálkodnak. A nagyobb hányad Sopronban az iparban vállal munkát. A foglalkoztatási gondokat enyhíti a faluban létesült varroda, vágóhíd és sütőüzem.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Klasszicista pestisoszlop,
- Réffy Endre síremléke, emléktáblája.
- KALOT Népfőiskola (192-1949)
- templomai.
A falu szülötte Simonyi Károly fizikus, ismeretterjesztő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Torma Margit irása lett átdolgozva.