Győr-Moson-Sopron megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE



Régió	Nyugat-Dunántúl
Megyeszékhely	Győr
Terület	4088,70 km²
Népesség	420 000 fő
Népsűrűség	103 fő/km²
Települések száma	182

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Megyeszékhely: Győr.

[szerkesztés] Földrajz

Győr-Moson-Sopron három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.

Domborzat

Legmagasabb pontja a Soproni-hegységben található Magas-bérc (Brennbergbánya, 557 m.)

Geológia A megye ásványkincsekben szegény.

Vízrajz

A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Győr-Moson-Sopron megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelme

Sopron látképe

A megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánút.

A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945-1950 között Győr-Moson volt.

A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.

További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én).

[szerkesztés] Közigazgatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kistérségei

Győr-Moson-Sopron megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)^[1]:

[szerkesztés] Gazdaság

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A megye mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára.

[szerkesztés] Kultúra

A Caesar-ház Sopronban

A nagycenki Széchenyi-kastély

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még:

Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok listája
Győr-Moson-Sopron megyei kulturális programok listája

[szerkesztés] Turizmus

A megye fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. Sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő tó, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek.

Lásd még: Győr-Moson-Sopron megye turisztikai látnivalóinak listája

[szerkesztés] Települései

[szerkesztés] Megyei jogú városok

Győr (megyeszékhely)
Sopron

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

Mosonmagyaróvár (30 424)
Csorna (10 848)
Kapuvár (10 684)
Jánossomorja (5998)
Tét (4113)
Pannonhalma (4098)
Fertőd (3403)

Győr-Moson-Sopron megye városai
Győr Csorna \| Fertőd \| Jánossomorja \| Kapuvár \| Mosonmagyaróvár \| Pannonhalma \| Sopron \| Tét

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Abda	Egyházasfalu	Ikrény	Nyalka	Sopronhorpács
Acsalag	Enese	Iván	Nyúl	Sopronkövesd
Agyagosszergény	Écs	Jobaháza	Osli	Sopronnémeti
Ágfalva	Farád	Kajárpéc	Öttevény	Szakony
Árpás	Fehértó	Károlyháza	Páli	Szany
Ásványráró	Feketeerdő	Kimle	Pásztori	Szárföld
Babót	Felpéc	Kisbabot	Pázmándfalu
Barbacs	Fertőboz	Kisbajcs	Pér	Szil
Bágyogszovát	Fertőendréd	Kisbodak	Pereszteg	Szilsárkány
Beled	Fertőhomok	Kisfalud	Petőháza	Tarjánpuszta
Bezenye	Fertőrákos	Kóny	Pinnye	Táp
Bezi	Fertőszentmiklós	Kópháza	Potyond	Tápszentmiklós
Bodonhely	Fertőszéplak	Koroncó	Pusztacsalád	Tárnokréti
Bogyoszló	Gönyű	Kunsziget	Püski	Tényő
Börcs	Gyalóka	Levél	Rajka	Töltéstava
Bőny		Lébény	Ravazd	Und
Bősárkány	Gyóró	Lipót	Rábacsanak	Újkér
Cakóháza	Gyömöre	Lövő	Rábacsécsény	Újrónafő
Cirák	Győrasszonyfa	Maglóca	Rábakecöl	Vadosfa
Csáfordjánosfa	Győrladamér	Magyarkeresztúr	Rábapatona	Vág
Csapod	Győrság	Markotabödöge	Rábapordány	Vámosszabadi
Csér	Győrsövényház	Máriakálnok	Rábasebes	Várbalog
	Győrszemere	Mecsér	Rábaszentandrás	Vásárosfalu
Darnózseli	Győrújbarát	Mezőörs	Rábaszentmihály	Veszkény
Dénesfa	Győrújfalu	Mérges	Rábaszentmiklós	Vének
Dör	Győrzámoly	Mihályi	Rábatamási	Vitnyéd
Dunakiliti	Halászi	Mosonszentmiklós	Rábcakapi	Völcsej
Dunaremete	Harka	Mosonszolnok	Répceszemere	Zsebeháza
Dunaszeg	Hegyeshalom	Mórichida	Répcevis	Zsira
Dunaszentpál	Hegykő	Nagybajcs	Rétalap
Dunasziget	Hédervár	Nagycenk	Röjtökmuzsaj
Ebergőc	Hidegség	Nagylózs	Sarród
Edve	Himod	Nagyszentjános	Sobor
Egyed	Hövej	Nemeskér	Sokorópátka