Ember
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
Az ember (latinul: Homo) társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertani szempontból állatfaj, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Valamennyi ma élő ember egységesen a Homo sapiens faj tagja („értelmes ember” vagy mai ember). Sajátos tulajdonságai: egyenes testtartás, két lábon járás, fejlett agykoponya (1300-1500 cm³), ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Emberré válás
Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánz és a bonobóhoz, vagy törpe csimpánz -hoz hasonlít. Ennek ellenére nem a ma élő emberszabású majmoktól származik, hanem egy ezekkel közös őstől. Az emberré válás során a fán lakó emberelődök leereszkedtek, majd az úgynevezett vízimajom-elmélet szerint egy ideig vízi életmódot folytattak. Az első emberfélék (Hominina) fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „majomember”). Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis, Homo rhodesiensis és Homo neanderthalensis, vagyis az ősember).
- Lásd még: Evolúció
[szerkesztés] Ember és állat
Az ember elsősorban abban különbözik az állattól, hogy nemcsak elveszi a természet terményeit, hanem a termelés társadalmi folyamatában a természetet a maga szükségletének megfelelően alakítja át. A termelés, amely létfeltétele az embernek minden korban társadalmi, így az ember társadalmi lény. Ugyanakkor az ember hasonlit is az állatokhoz, és azokkal együtt él a földön. Az ember sokáig nevetségesnek tartotta saját származását, és még ma is vannak akik elutasitják azt, hogy egy különös állatfaj vagyunk.
[szerkesztés] Fejlődése
Fejlődésére elsődlegesen hatnak a termelés döntő tényezői: termelőerők és termelési viszonyok. Az ember társadalmi lényként való fejlődése mutatja az olyan elképzelések és elméletek helytelenségét, amelyek az embert vagy mint természeten kívüli individuumot, vagy pedig mint csak biológiai lényt fogadják el, és fejlődését kizárólag biológiai törvényszerűségként vizsgálják.
Az ember fejlödésére vonatkozó ismeretek napjainkban rohamosan bövülnek. Ebben részt vesz a régészet, de számos más forrásból is egyre jobban ismerjük multunkat. A történelem fogalmát is érdemes kiterjeszteni, mint azt korábban szokásos volt, az irás feltalálásától eltelt idöszak helyett egy hosszabb periódusra. Az ember története, az emberré válás története is történelem. Az emberiség történetének jobb ismerete hozzásgit, ahhoz, hogy kritikusabban szemléljük azt amit az ember elért, és fontosnak tartsuk, hogy az ember békében éljen önmagával a többi állattal, és a földdel.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Megvan az emberi agy fejlettségéért felelő gén (Index.hu, 2006. augusztus 17.)
 |
Ez a biológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by