Epidot
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az epidot a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Alternatív elnevezése: pisztácit, zöld színéről. Elnevezésének eredete: francia közvetítéssel (épidote), a görög epidotos vagy epididonai szavakból (nyúlt megjelenésére utal).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: Ca2(Fe3,Al)Al2[SiO4*Si2O7*O*OH]
- Szimmetriája: monoklin (prizmás)
- Sűrűsége: 3,30-3,53 g/cm3
- Keménysége: 6-7 (a Mohs-féle keménységi skála alapján)
- Hasadása: bázislapokkal párhuzamosan (001 szerint) tökéletes, 100 szerint rossz
- Színe: zöld, sárgászöld
- Fénye: üveg- vagy gyantafényű
[szerkesztés] Szerkezete
Kristályrácsa SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz, így szerkezete a nezo- és a szoroszilikátok közötti átmenetnek tekinthető.
[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája
Nyúlt termetű, gyakran sugaras-fészkes megjelenésű.
Metamorfitokban kőzetalkotó ásvány: zöldpalában, glaukofánpalában, amfibolitban. Ritkábban kontaktmetamorf kőzetekben, bázisos-ultrabázisos magmás kőzetekben másodlagos elegyrészként (plagioklász átalakulási termékeként=saussuritesedés) is előfordul.
[szerkesztés] Rokon ásványfajok
- zoizit
- klinozoizit
- ortit
- pumpellyit