Eszkimók
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az eszkimók rokon nyelvű és kultúrájú népcsoportok tagjai, akik Kelet-Szibériától Alaszkán és Kanadán át Grönlandig húzódó arktikus területeken élnek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az eszkimó elnevezés
Az eszkimó szó pontos eredete ismeretlen. Egy elterjedt elmélet szerint valamely algonkin indián nyelvből származik, és az eredeti jelentése talán „nyershúsevő” lehetett. Az eszkimó elnevezést csak más népek használják, az e névvel jelölt népcsoportok között ilyen átfogó népnév nem létezik: az egyes csoportok többnyire valamilyen triviális névvel utalnak magukra: „ember” (esetleg „igazi ember” — a hitvilág megszemélyesített lényeitől való megkülönböztetés érdekében [1]); ezenfelül legfeljebb csak egy-egy szűkebb csoportnak van valamilyen saját neve.
[szerkesztés] Nyelv
Fő szócikk: Eszkimó nyelvekAz eszkimó nyelvek az eszkimó-aleut nyelvcsalád nagyobbik ágát alkotják. Az eszkimó nyelveket inkorporáló és poliszintetikus vonások, ergatívuszi szerkesztés jellemzik, a nyelvcsalád kisebbik ágára, az aleutra e vonások kevésbé jellemzőek. Az egyéb nyelvekkel való rokonítások vitatottak (ld. paleoszibériai nyelvcsalád hipotézis-változatok).
Az egymáshoz közeli csoportok nyelve általában kölcsönösen érthető, de hosszabb nyelvlánc esetén már jelentősek lehetnek a különbségek. Nyelveik csoportosítása: általában jupik és inuit ágat különböztetünk meg. A nemrég kihalt szirenyiki eszkimó nyelv besorolása vitatott: a jupik és az inuit melletti önálló ágnak tekintik, vagy a jupikhoz sorolják.
[szerkesztés] Környezet
A legtöbb eszkimó csoport az arktikus fahatártól északra (tehát fátlan vidékeken) él, a karibu eszkimók kivételével tengerparti életet élnek, vagy azt szezonálisan váltogatják belvidéki életmóddal (szarvas vadászata; belvidéki tavak, folyók mentén való édesvízi halászat [1]). Ahol az északi sarkkörtől északra élnek, ott telenként a napok teljes hosszára kiterjedő sarki sötétséggel is számolniuk kell.
Az élőfa említett hiánya uszadékfa használatára szorítja rá őket vagy egyéb anyagok (kő, csont, hó) felhasználására [1]. A fa ritkasága ismeretében válik érthetővé egy apró életkép egy konkrét csoport életéből: hogy a sámántanonc által mesterének nyújtott fizetség (egy sátorcölöp) miért is számíthat olyan komoly, nehezen megszerezhető ajándéknak [2] [3].
A fa ritkaság, de bokrok vannak, bogyóik az étrend kellemes kiegészítését nyújtják. A fű is hasznos alapanyag (pl. bélés) [4], a mohából lámpabél készül. A szárazföldön szarvasfélék, farkas; a tengerben is sokféle emlős él (cetfélék: orka, bálna; úszólábúak: rozmár, fóka).
[szerkesztés] Anyagi kultúra
Az eszkimók hagyományosan vadász-gyűjtögető életmódot folytattak (helyenként nomád rénszarvastartással párosítva), egyes csoportokat (karibu eszkimók) leszámítva a tengeri emlősök vadászata jellegzetes megélhetési forrásuk.
Életkörülményeik (fa szűkössége, éghajlat) igen specializált technológia kifejlesztésére szorította rá őket. Nyáron többnyire sátrakban laknak, télen uszadékfából, kőből, tőzegből épült házakat használnak, egyes csoportok hókunyhót építenek. Specializált a ruházat is, és a vízi vadászat eszközkészlete is. Sok csoport az egyszemélyes kajak mellett nagyobb csónakfajtát használnak a gyerekek, asszonyok utazásánál vagy bálnavadászatra [1].
[szerkesztés] Társadalom
A férfiak a vad elejtését végzik, a további feldolgozás a nő dolga [1].
A lélekfogalommal kapcsolatos egyik sajátos hiedelem (vö. kettős lélek) szerint a gyerekre egy vagy több ős ún. „neve” vigyáz. Kultúráról kultúrára változhatik, hogy ezen a szóbanforgó ős valamiféle, a gyerekben való reinkarnációját értik-e vagy sem, de mindenképpen a (már elnevezett) gyerekkel való különösen gyengéd magatartásra ösztönöz e képzet [1] [5]. Az újszülöttre ügyelő ős nevének átadása általában külön rítus keretében megy végbe [1].
[szerkesztés] Hiedelemvilág
Számos eszkimó csoport szellemi életét hagyományosan animisztikus hiedelemrendszer hatja át jellemezte. Ennek sok esetben része lehet sajátos lélekfogalmak képezhetik részét (ld. kettős lélek), ezzel egyben a samanizmus megértésében is fontos lehet.
A zord környezettel összhangban, a hitvilágot áthatja az állatvilággal való kapcsolatokat (is) szigorúan szabályozó tabuk rendszere. Ennek vannak az elejtett állat iránti tiszteletet, az el nem ejtett iránti állat iránti bizalomkeltést célzó elemei is, továbbá a túlzott vadászatot tiltó normái is [1]. A hitvilág „ökológiai” vonatkozásai más kultúráknál is megfigyelhetőek, például a könnyen kimeríthető élővilágú őserdők világában (ld. Boglár Lajos guaranikról, nyambikvarákról írt műveit [6], és Gerardo Reichel-Dolmatoff terepmunkáit [7], online [8]).
A közösségi ünnepek lehetnek évenként visszatérőek (esetleg valamilyen animisztikus hiedelmhez kapcsolódva: pl. „tengeri úrnő” alakja; hólyagünnep), kötődhetnek az egyén vagy a közösség életének korszakalkotó eseményeihez (pl. átmeneti rítusok), vagy állhatnak a sámán szeánszaiból, melyek funkciója szórakoztató, oktató is lehet, de esetleg valamilyen krízis elhárításának gazdag hiedelemrendszeréhez is kötődhet [1].
[szerkesztés] Eszkimó samanizmus
Fő szócikk: Eszkimó samanizmus
A nagy területen szátszót eszkimó csoportok samanisztikus hiedelmei, gyakorlata változatos, ugyanakkor a természettel és a hitvilág lényeivel való kapcsolattartás, szellemutazások, mgidézések megléte érthetővé teszi a „samanizmus” címen való megjelölést.
A sajátosságok közt említsük meg a külön sámánnyelv használatát [2] és a kényszer hiányát [1].
[szerkesztés] Eszkimó művészet
Fő szócikk: Eszkimó művészetA hiedelemvilág az eszkimó művészetre is rányomja bélyegét.
[szerkesztés] Irodalom
- Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.
- Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.
- Gabus, Jean: A karibu eszkimók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. (Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.)
- Г.А. Меновщиков: Грамматиκа языка азиатских эскимосов. Часть первая. Академия Наук СССР. Москва • Ленинград, 1962. (Magyar átírás és jelentés: Menovscsikov, G.A.: Az ázsiai eszkimók nyelvének nyelvtana, I. kötet. Szovjet Tudományos Akadémia, Moszkva • Leningrád, 1962.)
- Г.А. Меновщиков: Язык сиреникских эскимосов. Фонетика, очерк морфологии, тексты и словарь. Академия Наук СССР. Институт языкознания. Москва • Ленинград, 1964. (Mgyar átírás és jelentés: Menovscsikov, G.A.: A szirenyiki eszkimók nyelve. Szovjet Tudományos Akadémia, Moszkva • Leningrád, 1964.)
- Menovščikov, G.A. (ugyanaz a szerző, csak más átírásban): Popular Conceptions, Religious Beliefs and Rites of the Asiatic Eskimoes. Megjelent Diószegi Vilmos és Hoppál Mihály szerkesztésében: Folk Beliefs and Shamanistic Traditions in Siberia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968, 1996.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.
- ^ 2,0 2,1 Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.
- ^ Rasmussen, Knud: Thulei utazás. Godolat, Budapest, 1965. Eredeti kiadás: Knud Rasmussen: Thulefahrt. Frankurter Societăts-Druckerei, Frankfurt am Main, 1926.
- ^ Burch, Ernest Jr. és Forman, Werner: The Eskimos. University of Oklahoma Press, Norman 1988, Macdonald/Orbis, London 1988. ISBN 0-8061-2126-2
- ^ Gabus, Jean: A karibu eszkimók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. (Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.)
- ^ Boglár Lajos: A kultúra arcai / Mozaikok a kulturális antropológia köreiből. Napvilág Kiadó, Budapest, 2001
- ^ Reichel-Dolmatoff, Gerardo (1997) Rainforest Shamans: Essays on the Tukano Indians of the Northwest Amazon, Dartington, Themis Books. ISBN 0-9527302-4-3
- ^ Gerardo Reichel-Dolmatoff: A View from the Headwaters. The Ecologist, Vol. 29 No. 4, July 1999.
Based on work by