Főrév

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Főrév elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Főrév (szlovákul Ružinov, korábban Prievoz, németül Ober-Ufer) Pozsony városrésze. Közigazgatásilag a Pozsonyi kerület Pozsonyi II. járásához tartozik. Főrév (Prievoz) községet 1946-ban csatolták Pozsonyhoz, a várossal egyesítve a Ružinov nevet kapta.

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonynak az Óvárostól keletre eső városrészét képezi. Területe 40 km2, lakossága mintegy 70 ezer fő.

[szerkesztés] Története

A mai Slovnaft üzem területén már i. e. 3500 körül emberi település alakult ki, melynek lakói földművesek, pásztorok voltak. Az ősi időkben két gázló vezetett itt át a Kis-Dunán Pozsony közelében. Főrév falu a felső gázló mellett alakult ki. Ez a rész ma is a városrész legdinamikusabban fejlődő része. A település fejlődésében fontos szerepet játszott, hogy a Duna a római időkben a birodalom határa lett. A rómaiak a limes részét képező erődített katonai tábort építettek ide. A táborhoz számos polgári épület is tartozott. Az 5. század végén szláv törzsek érkeztek erre a vidéke, mely a szláv és germán területek határát képezte. Később a 9. században megalakuló Nagymorva Birodalom része lett, majd a 10. század elejétől a Magyar Királyság része. Jelentősége háttérbe szorult a közeli pozsonyi vár mögött, melynek szolgálófaluja lett. 1910-ben a falunak 1301, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A település fejlődésére négy esemény volt kedvező hatással, melyek egyúttal az ipari fejlődéssel is összefüggnek. Az eklektikus stílusú Csáky-kastély felépülése a 19. század végén, a kikötői raktárépületek létesítése, a tűzoltóállomás létrejötte 1923-ban és az Apollo kőolajfinomító (1895), majd az utódja, a Slovnaft komplexum felépülte 1957-ben. Ma a városrész számos ipari, kereskedelmi és pénzügyi létesítménynek ad helyet. Egyúttal a fővárosba irányuló vízi-, légi- és vasúti forgalom központja is.
2001-ben a városrész 70 004 lakosából 64 160 szlovák, 2369 magyar és 1429 cseh volt.