FAMAS

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

FAMAS
Típus:	automata puska
Ország:	Franciaország
Alkalmazás
Alkalmazás éve:	1979(1975)—
Használó ország:	Franciaország hadereje
Műszaki adatok
Űrméret:	5,56 mm
Lőszer:	5,56 × 45 mm NATO
Tárkapacitás:	25 db szekrénytárban
Működési elv:	emelőkarral késleltetett tömegzár
Tömeg:	3,55 kg
Fegyver hossza:	757 mm
Csőhossz:	488 mm
Elméleti tűzgyorsaság:	900 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség:	960 m/s
Hatásos lőtávolság:	300 m
Irányzék típusa:	nyílt

A FAMAS (FA- Fusil Automatique vagy Fusil d'Assault; MAS- Manufacture d'Armes St. Etiene – ami a St. Etiene-i fegyvergyár automata puskáját jelöli) a franciaországi a St Etiene-i Manufacture d'Armes által tervezett és gyártott gépkarabély.

[szerkesztés] Történet

A FAMAS kifejlesztését, a második világháborút követően a francia haderőnél rendszerben álló 7,5 × 54 mm puskalőszert használó MAS 49, MAS 49/56 puskák és a 9 × 19 mm pisztolylőszert tüzelő MAT 49 géppisztoly elavultsága hozta elő, ezek a fegyverek a gyarmati háborúkban még megállták a helyüket, de a hatvanas években népszerű köztes lőszereket tüzelő modern gépkarabélyok már messze felülmúlták őket. A Francia Védelmi Minisztérium utasítására a szárazföldi csapatok vezérkara elkezdte egy általános használatú karabély műszaki és harcászati követelményeit, a cél egy olyan fegyver kifejlesztése ami nem csak a gyalogsági puskát de, a géppisztolyt és a golyószórót is felváltja. Az új gépkarabély kifejlesztése 1967-ben vette kezdetét, a vezető mérnök Poul Tellie volt, 1970-től a puskát az 5,56 × 45 mm-es lőszer tüzelésére alakították ki. A fegyvert a csapatpróbák során megfelelőnek ítélték, de a gyártás akadozott, az első példányok csak 1979-ben kerültek a csapatokhoz – a 79-es díszszemlén az ejtőernyősök már az új fegyverrel vonultak fel. A fegyver a nemzetközi szakirodalom FA MAS-ként tartja számon, hivatalos megjelölése az F3. A FA MAS késleltetett tömegzárral készül.

[szerkesztés] Szerkezeti kialakítása

A FA MAS gépkarabély késleltetett tömegzárral készül, de a késleltető a jól bevált gőrgő-pár helyett, egy emelő. Az emelő nyugalmi helyzetben a hosszabb kar a függőlegestől 35 fokos szögben hátradőlve áll, a rövidebb kar egy keresztirányú csapra támaszkodik, ilyenkor az emelőkar szilárdan összekapcsolja a zárvezetőt, a zártömböt és a tokot. A lövés pillanatában a keletkező, hátrafelé ható erő hátralöki a zártömböt, de nem mozdul azonnal mert a zárszerkezet elemei szilárdan támasztják azt. Amikor a zárvezető elindul hátrafelé a zártömb szilárdan támasztja a hüvely fenekét. Mikor az emelő 40 fokos szögben hátrabillen, a rövidebb kar már nem támaszkodik a tok keresztirányú csapjára, és az egész zár megindul hátrafelé. A fegyver tűzváltó szerkezete két részből áll, a hagyományos biztosító/egylövés/sorozat egy kis emelőkar a sátorvason belül, a három lövésből álló sorozatot a válltámasz alatti emelőkarral lehet választani. A lángrejtő és a cső keresztirányú bordái a fegyvert puskagránát kilövésére is alkalmassá teszi.