Fekete ribizli

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fekete ribizli latin neve: (Ribes nigrum). Népies nevén: fekete ribizke, piszke

Tartalomjegyzék 1 Jellemzése 2 Felhasználása 3 Kezelése 4 Éghajlati igénye 5 Talajigénye 6 Fekete ribizli fajták 6.1 Altajszkaja deszertnaja 6.2 Bija 6.3 Brödtorp 6.4 Neo szüpajus csajaszja 6.5 Pobjeda 6.6 Silver gieter 6.7 Wellington 6.8 Titania 6.9 Fertődi 1

[szerkesztés] Jellemzése

Egész Európában előfordul, hazánkban főleg a Dunántúl nyugati, déli részén ligeterdőkben, cserjésekben, kedveli a nyirkosabb erdőket, erdőszéleket. 1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz, hímnős virágait, az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben a 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak. Termése úgy nevezett rekeszálbogyótermés, melynek színe a fajtától függ, április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be, egyes fajták bogyófürtjei éretten is a bokrokon tartható, míg a fekete fajtáknál inkább előfordul, hogy az érést követően, vagy a szedéskor, a kocsányról lehullik.

[szerkesztés] Felhasználása

Kellemesen savanykás íze, magas C-vitamin tartalma miatt, friss fogyasztásra, gyorsfagyasztásra, gyümölcsíz (dzsem,, lekvár), gyümölcslevesek, bólék alkotórésze lehet, de a gyerekek által kedvelt mártás készítésére is alkalmas, hideg technológiával készíthető szörp, és borkészítésre is kiválóan alkalmas, így nem veszti el a magas C-vitamin tartalmát. A fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

[szerkesztés] Kezelése

A kertészeti szakkönyvek szinte kivétel nélkül ajánlják a kert díszítő elemeként sövénynek, térelválasztónak. A rendszeres gyomírtást és a nagyon sok új hajtásának a válogatásán kívül, évente elöregedő, már keveset termő ágak eltávolítását, és csak a szükség szerint alkalmazott permetezést igényli.

[szerkesztés] Éghajlati igénye

Magyarországon éghajlata alatt mindenütt termeszthető, de a nagyon napsütéses és teljes árnyékos helyeket nem kedveli, a forró napsütésnek erősen kitett helyeken levelei sárgulnak, majd el is hullanak. A napsütéses helyeken íze-, aromája jobb, és cukortartalma is nagyobb lesz. A teljes árnyékot nem, de a magas páratartalmat kedveli. A legnagyobb teleket is jól bírja, tehát nem fagyérzékeny, de a tavaszi utófagyok, azért kárt tehetnek benne.

[szerkesztés] Talajigénye

A fekete ribizli, csak a savanyú, jó tápanyaggal ellátott, nem meszes talajokat kedveli. Az Alföldön csak a tápanyagban gazdag, kötött talajon, – öntözéssel termeszthető eredményesen.

A fekete fajták az egészen nedves, magas talajvízállású területeken is jól terem, de a száraz domboldalakon és aszályos homoktalajon rosszul fejlődik és keveset terem, A kerti termesztés elhanyagolásakor elvadulhat.

[szerkesztés] Fekete ribizli fajták

A bogyós gyümölcsűek közül a fekete ribizli C-vitamin tartalma a legnagyobb, de friss fogyasztása, a jellegzetesen erős íz-, és zamatanyagai miatt, kevésbé teszik kedvelté. Ezzel szemben szörpnek, és bornak feldolgozva nem csak a legfinomabb ital, de egyben immunerősítő védőital is. Dzsem is készíthető belőle. Termése, a piros ribizkééhez hasonló alakú, rövidebb kocsányon, fekete színű bogyók, egyes fajtáknál érett állapotban lepotyognak. Szárazság esetén öntözni kell.

[szerkesztés] Altajszkaja deszertnaja

[szerkesztés] Bija

[szerkesztés] Brödtorp

[szerkesztés] Neo szüpajus csajaszja

[szerkesztés] Pobjeda

[szerkesztés] Silver gieter

[szerkesztés] Wellington

[szerkesztés] Titania

Bokra nagyon erős növekedésű, hosszú fürtű, nagy bogyójú. A lisztharmatnak és több gombabetegségnek is ellenáll, jó adottságok mellett nagy terméshozamokra képes fajta.

[szerkesztés] Fertődi 1

Június végén érő korai, alacsony növésű fajta. Nagy bogyójú gyümölcse jól szedhető, kellemes aromájú, friss fogyasztásra és fagyasztásra is alkalmas.