Európa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 400 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét.

Népesség alapján a harmadik helyen áll Ázsia és Afrika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

Tartalomjegyzék 1 A név eredete 1.1 Mitológia 2 Történelem 3 Földrajz és kiterjedés 4 Vízrajz 5 Élővilág 6 Országok 6.1 Független államok 6.2 Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok 6.3 Európához is sorolt egyéb ázsiai államok 6.4 Vitatott államiságú területek 6.5 Függő területek 6.6 Nem elismert, de facto államok 6.7 Bizonytalan státuszú területek 6.7.1 megjegyzések 7 Európa régiói 7.1 További Európához kapcsolódó régiók 8 Kapcsolódó témák 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A név eredete

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i.e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is.

Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.

[szerkesztés] Mitológia

Európé a görög mitológiában egy föníciai hercegnő volt, akit Zeusz bika alakjában csábított el.

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Európa történelme

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A II. világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

[szerkesztés] Földrajz és kiterjedés

Európa Eurázsia nyugati ötödét foglalja el. A kontinens az oroszországi Urál-hegységnél kezdődik, amely az Európa és Ázsia közti keleti határ megállapodás szerinti vonala, mely délen az Urál folyó és a Kaukázus vonalán folytatódik.

Európa határait gyakran politikai, kulturális vagy gazdasági megfontolások alapján határozzák meg. Ezért több "Európa" is létezik, amelyek méretben és a benne elhelyezkedő országok számában eltérnek egymástól.

Európa területe körülbelül 10 és fél millió négyzetkilométer. A bizonytalanságot az okozza, hogy nem mindegy, hol húzzuk meg a keleti, szárazföldi határát. A többi irányban tengerek, óceánok határolják, a déli határai mentén fekvő, stratégiai fontosságú keskeny tengeri átjárók is inkább a kapcsolattartást, mintsem az elkülönülést jelzik Afrika és Ázsia felé. Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé.

Az európai kontinens léte nem általánosan elfogadott. Sok Európán kívül született földrajzi szöveg hivatkozik Eurázsiára, vagy az "európai szubkontinensre", lévén Európát nem határolja minden oldalán tenger, és inkább kulturálisan, mint földrajzilag meghatározható egység.

Az "Európa" szót egyre gyakrabban használják az Európai Unió (EU) tagállamainak megjelölésére. Jelenleg 27 ország tagja az EU-nak. További európai államok tárgyalnak a csatlakozásról, másokkal a közeljövőben várható a csatlakozási tárgyalások megkezdése.

Majdnem minden európai állam tagja az Európa Tanácsnak, kivéve Fehéroroszországot, a Vatikánt, Kazahsztánt, és Monacót.

[szerkesztés] Vízrajz

A kontinens kicsinysége és a partvonal tagozottsága nem kedvezett a nagy folyamok kialakulásának. Vizei főként az Atlanti-óceánba és melléktengereibe ömlenek. Ezek a folyók általában kiegyenlítettebb vízjárásúak, mint keleti vagy kelet felé tartó társaik. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók tölcsértorkolatúak (jó kikötők) a tengerjárás miatt (Elba, Temze, Rajna, Loire stb.). Jelentős folyók (Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Don) ömlenek a Fekete-tengerbe, ezeknek deltatorkulatuk van. A lefolyástalan Kaszpi-tengerbe ömlik Európa legnagyobb folyója, a Volga (hossza 3531 km, közepes vízhozama 8150 köbm/s).

Európában igen sok a tó, főleg az egykor jéggel borított északi területeken (pl. Finnország, az ezer tó országa). A hajdani jégtakaró peremén jöttek létre a legnagyobb tavak (a Ladoga-tó és az Onyega-tó). Sok a magashegyvidéki gleccsertó (pl. az Alpokban). Délkelet-Európában lefolyástalan sóstavak is vannak. Gazdagítja a kontinens "vízi arculatát" a számtalan mesterséges víztároló és a nagy számban kiépített hajózócsatorna-hálózat.

[szerkesztés] Élővilág

Állatvilága - például Dél-Amerikáéhoz hasonlítva - fajokban nem túl gazdag. Legjellemzőbb állatai: az őz, a gímszarvas, a jávorszarvas, a barnamedve, a vaddisznó, a hiúz, a róka, a farkas, a muflon, a macskafélék, rágcsálók stb. Gibraltáron él az egyetlen majomfaj: a törökmajom. Madarai közül gyakori a sirály, a récefélék, a bagoly, a fogoly, a gólyafélék, a harkály, a sólyom, a veréb és nem utolsósorban a nagyszámú énekesmadár. A tengerekben tőkehal, tonhal, hering, delfin, rozmár és bálna is él.

[szerkesztés] Országok

Az országok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi országok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):

[szerkesztés] Független államok

Albánia Andorra Ausztria Belgium Bosznia és Hercegovina Bulgária Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Fehéroroszország Finnország Franciaország (1) Görögország Hollandia (2) Horvátország Izland Írország Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia

Luxemburg Macedónia Magyarország Málta Moldova Monaco Montenegró Németország Norvégia Olaszország Oroszország (3) Portugália (4) Románia San Marino Spanyolország (5) Svédország Svájc Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Vatikán

[szerkesztés] Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok

Azerbajdzsán (6) Grúzia (7) Kazahsztán (8) Törökország (9)

[szerkesztés] Európához is sorolt egyéb ázsiai államok

Ciprus (10) Örményország (11)

[szerkesztés] Vitatott államiságú területek

Máltai Lovagrend (12)

[szerkesztés] Függő területek

Akrotiri és Dhekelia (14) Feröer (15) Gibraltár (16) Guernsey (17) Jersey (17) Man-sziget (17) Svalbard (18)

[szerkesztés] Nem elismert, de facto államok

Észak-Ciprus (19) Transznisztria (20) Dél-Oszétia (21) Abházia (21) Hegyi-Karabah (22)

[szerkesztés] Bizonytalan státuszú területek

Koszovó (23)

[szerkesztés] megjegyzések

1. Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon.
2. 2007. július 1-jétől Hollandia szerves része lesz az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius.
3. Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik.
4. Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek.
5. Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla.
6. Azerbajdzsán területének nagyobb része Ázsiában taláható.
7. Grúzia területének egy része Ázsiában található.
8. Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van.
9. Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
10. Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti.
11. Örményország Ázsiában található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni.
12. A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának tekintik, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
13. A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
14. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
15. Dán autonóm külső tartomány.
16. Brit autonóm tengerentúli terület.
17. Brit koronatartozék.
18. Norvégia külbirtoka, két részből áll: Spitzberga-szigetek és Jan Mayen-sziget.
19. Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan.
20. Moldova területén.
21. Grúzia területén.
22. Azerbajdzsán területén.
23. Szerbia része, ENSZ-igazgatás alatt, önmagát függetlennek tekinti.

[szerkesztés] Európa régiói

Nyugat-Európa (piros)

Franciaország, Monaco

Benelux államok:

Belgium, Hollandia, Luxemburg

Brit-szigetek:

Egyesült Királyság, Írország

Közép-Európa (kék)

Németország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Szlovénia

Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia

Dél-Európa (sötétsárga)

Appennini-félsziget:

Olaszország, San Marino, Vatikán

Málta

Ibériai-félsziget:

Spanyolország, Portugália, Andorra

Délkelet-Európa (zöld)

Balkán-félsziget:

Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária

Kelet-Európa (barna)

Európai FÁK államok:

Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszország

Észak-Európa (lila)

Skandinávia:

Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia

Balti államok:

Észtország, Lettország, Litvánia

Izland

[szerkesztés] További Európához kapcsolódó régiók

• Ciprus
• Kaukázus

[szerkesztés] Kapcsolódó témák

• Kontinens
• Európa történelme
• Európa kultúrtörténete
• Európa közlekedése
• Európai országok kormányfői
• Európa országai betűrendben (területtel és népességgel)
• Európai országok terület szerinti rangsora
• Európai országok népesség szerinti rangsora
• Európai országok gazdasági és szociális rangsora
• Európai országok függetlenné válásának dátumai
• Európa nagyvárosai
• Európa városainak alternatív nevei
• Európai Ifjúsági Parlament
• Európai alkotmány
• Euró

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Travel Europe
• Európa földrajzi atlasza

A Föld régiói
	Afrika	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Amerika	Dél · Észak · Karib-térség · Közép · Latin
	Ázsia	Dél · Délkelet · Délnyugat · Észak · Kelet · Belső · Közép
	Európa	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Ausztrália és Óceánia	Ausztrália · Melanézia · Mikronézia · Polinézia
	Sarkvidékek	Antarktisz · Arktisz
	Óceánok	Atlanti · Csendes · Indiai

Kontinensek

Afrika | Antarktisz | Ausztrália és Óceánia | Ázsia | Dél-Amerika | Európa | Észak-Amerika