Felfedezés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A felfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb. első megismerése, feltárása (pl. az Antartktisz felfedezése), szemben atalálmány feltalálói tevékenységet (feltalálói lépés) igénylő létrehozásával.

Tartalomjegyzék 1 Földrajzi felfedezések 2 A Föld felfedezése 2.1 Híres felfedezők 3 Csillagászati felfedezések 4 Orvostudományi felfedezések 5 Fizikai és kémiai felfedezések 6 Egyéb felfedezések

[szerkesztés] Földrajzi felfedezések

Előzmények:

- Gazdasági: • A Földközi-tengeren veszélyes a szállítás a török kalózkodás miatt. • Kifogytak a nemesfémek.

- Tudományos: • Új térkép: Hiányzott az Újvilág, a Csendes-óceán. A Föld gömb alakú • Hajózás technika fejlesztése.

Felfedezők: • Bartolomeu Diaz (elérte a Jóreménység fokát; 1471) • Vasco Da Gama (megkerülte Afrikát; kikötött az indiai Kálikútban; 1498) • Magellán (megkerülte a Földet; 1519) • Kolombusz Kristóf (felfedezte Amerikát; 1492) • Amerigo Vespucci (felismerte, hogy Amerika egy új kontinens; róla is nevezték el)

A felfedezések feltételei: • Új hajótípusok: karavella (nagy vitorlafelületű hátsókormányos hajó) • Iránytű • Új térkép • Török terjeszkedés • Nemesfém kiáramlása Európából

Portugál és spanyol felfedezések A portugálok felfedező utakat indítottak az arany és a fűszerek megszerzésének reményében Afrika partjai mentén. Bartolomeu Diaz elérte a Jóreménység fokát (1471) és Vasco Da Gama Afrika megkerülése után kikötött az indiai Kálikútban (1498). Kasztíliai Izabella támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolombusz Kristóf három hajója. Útja a vártnál hosszabbnak bizonyult, bár a passzát szelek megkönnyítették haladását. Így is közel 2 hónap után, 1492-ben köthetett ki az amerikai kontinens előterében elhelyezkedő Bahama-szigetek egyikén. Kolombusz 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricot, Panamát és Jamaicát. Útjáról nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket (burgonya, kukorica, dohány) és indiánokat hozott. Kolombusz két naplót is vezetett: egyet magának és egyet a legénységének. Kolombusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. A felismerésre, hogy új kontinenst fedezett fel Amerigo Vespucci jutott.

Gyarmatosítás A felfedezők a kereskedelmi telepek létrehozása után az újonnan megismert népeket és területeket gyarmatosították. Ázsia népes és fejlett országait az európai hajósok nem tudták meghódítani. Amerika kitűnő lehetőségeket biztosítottak: hegységei hatalmas mennyiségű, könnyen kibányászható nemesfémet rejtettek, trópusi területein ültetvényeket lehetett létesíteni. S mindezen kincsek elérhetőek voltak az európai emberek számára, mert a legfejlettebb indián kultúrák is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak. Így a vas- és tűzfegyverek birtokában könnyű volt a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása. Közép- Amerikában a maják városállamai egy- egy helyi főnök közvetlen vallási és politikai vezetései alatt álltak. A maják műveltsége, gazdag művészeti értékei mellett fejlett matematikai és csillagászati ismereteket is magába foglalt. A húszas számrendszert használták, nagy pontossággal számították ki a napévet és a holdhónapokat. Az aztékok intenzív földművelést folytattak, a mocsarakban „úszókerteket” (mesterséges szigeteket) alakítottak ki, így évente többször is be tudták takarítani a termést. Jellemző növényeik a kukorica, a bab, a tök, a paradicsom, a kakaó, a gyapot, a dohány. A ránk maradt források sokszínű kézműiparról, építészetről, élénk kereskedelemről és megtervezett városokról tanúskodnak. A spanyol hódítók (konkvisztádorok) elfoglalták, majd lerombolták a magasabb szintű indián kultúrákat. A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek. Az ültetvényeken kezdetben indiánokat dolgoztattak, azonban a z őslakók nem váltak be munkásnak. Számuk egy évszázad alatt a tizedére csökkent. Az indiánokkal sokszor erőszakosan, kegyetlenül bántak. Az ültetvényekre Afrikából hoztak be rabszolgákat.

Felfedezések következményei: • A korai kapitalizmus kialakulása (centrumországok) • Árforradalom (Az áruk ára megemelkedett Nyugat-Európában. Olcsó a nemesfém;sok jön be az Újvilágból.) • Lehanyatlik a Levantei-kereskedelem. Új kereskedelmi útvonal. • Centrum- és periféria áthelyeződés. • Céhek helyett manufaktúrák • Gyarmatosítás: spanyolok és portugálok az élen. Néger rabszolgák az ültetvényeken. • Világkereskedelem új útvonala. (Atlanti óceán; Központja: Antverpen)

[szerkesztés] A Föld felfedezése

A Föld felszínének kutatása részben gazdasági, anyagi érdekből, részben tudományos érdeklődésből már évezredek óta megkezdődött. A földrajzi felfedezések korának az 1450-től 1650-ig terjedő időszakot nevezzük. Az utolsó 100 év folyamán az utolsó "fehér foltok" is eltűntek a Föld térképéről.

[szerkesztés] Híres felfedezők

• Marco Polo
• Bartolomeu Diaz
• Kolumbusz Kristóf
• John Cabot
• Vasco de Gama
• Magellán
• Vasco Núñez de Balboa
• Hernando Cortez
• Francisco Pizzaro
• Abbel Tasman
• James Cook
• Adolf Erik Nordenskjöld
• Robert Mac Clure
• Roald Amundsen
• Robert Edwin Peary

[szerkesztés] Csillagászati felfedezések

[szerkesztés] Orvostudományi felfedezések

pl. William Harvey a vérkeringés felfedezője (1628)

[szerkesztés] Fizikai és kémiai felfedezések

• Galielo Galilei – szabadesés
• Marie Curie a rádium és a polónium felfedezője
• Luigi Galvani a Galvani-feszültség felfedezője (1789)

[szerkesztés] Egyéb felfedezések

• Francis Galton az ujjelnyomatnak a személyek azonosításában való használhatóságát ismerte fel