Felsőnyék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||||
| Megye | Tolna | ||||
| Kistérség | Tamási | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 32,02 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 7099 | ||||
| Körzethívószám | 74 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Felsőnyék község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
A település 1136-ban a dömösi prépostság birtoka volt. Földvára valószínűleg XIII. századi eredetű. Első említése 1315-ből való. A település határában fekvő Horhi-pusztán született 1532(?)-ben Méliusz Juhász Péter református lelkész. /Wittenbergi tanulmányok után Debrecenben lett lelkész. Szegedi Kis István hatására csatlakozott a helvét reformációhoz, szervezte a tiszántúli református egyházkerületet, vitázott az erdélyi antitrinitáriusokkal. A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával, agendájával. Hitvallásokat szerkesztett, a Biblia egyes könyveit lefordította. Herbariuma az első magyar orvosi füveskönyv/' A faluban az 1836 körül átalakított római katolikus templom XV. századi falmaradványokat őriz. Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak, II. Ulászló kedves emberének kőkoporsóját 1760-ban találták meg a templom romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette "Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, amely a Sió és a Kapos között terült el." Komáromy István plébánosnál rejtőzködött a szabadságharc bukása után néhány hétig Deák Ferenc. (forrás:Vendégváró.hu és Magyar Protestáns Pantheon)
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Tolna megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by