Tolna megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| TOLNA MEGYE | ||
 |
||
 |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | |
| Megyeszékhely | Szekszárd | |
| Terület | 3703,31 km2 | |
| Népesség | 250 284 fő | |
| Népsűrűség | 68 fő/km2 | |
| Települések száma | 108 | |
Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Északról Fejér megye, keletről a Duna, délről Baranya megye, nyugatról Somogy megye határolja. Megyeszékhely: Szekszárd.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Domborzat
Tolna megyében több dombvidék is található. A megye legmagasabb pontja a Dobogó (593 m.)
Éghajlat
Éghajlata átmenet az Alföld és a Dunántúl jellemző klímája között.
Geológia
Tolna megye ásványkincsekben szegény.
Vízrajz
A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Kapos és a Sió.
Élővilág, természetvédelem
A gemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek.
Lásd még: Tolna megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] Történelem
A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolna vármegye is várközpontú ispánságból alakult ki. Az egykor virágzó megye a török hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerét I. Lipót királytól kapta 1699-ben. 1779-ig Simontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdve Szekszárd, amely azonban csak 1905-ben szerzett városi rangot. A megye mai határai az 1950-es megyeátszervezéskor jöttek létre.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
Tolna megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
- Bonyhádi kistérség (29 737)
- Dombóvári kistérség (34 952)
- Paksi kistérség (50 016)
- Szekszárdi kistérség (88 488)
- Tamási kistérség (42 157)
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Gazdaság
Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az országos villamosenergia-termelés felét adja. A mezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag.
[szerkesztés] Kultúra
Tolna megyében még ma is találunk olyan falvakat, ahol őrzik a hagyományos népviseletet, szokásokat. Néprajzi szempontból különösen érdekesek a Sárköz falvai: Őcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék.
Lásd még:
- Tolna megyei múzeumok listája
- Tolna megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.
Lásd még:
[szerkesztés] Települései
Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, a megye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze kilenc városa van, amelyekben a népességnek körülbelül a fele él. A megye alapvetően falusi jellegű, jellemzőek az aprófalvak.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
- Szekszárd (35 869)
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
- Dombóvár (21 066)
- Paks (20 954)
- Bonyhád (14 401)
- Tolna (12 195)
- Tamási (9830)
- Dunaföldvár (9212)
- Bátaszék (6925)
- Simontornya (4606)
Based on work by