Fodormenta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fodormenta (Mentha crispa), népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék (Lamiaceae v. Labiatae) családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz.

Tartalomjegyzék 1 Gyűjtése 2 Gyógyhatásai 3 Felhasználása 3.1 Lásd még

[szerkesztés] Gyűjtése

Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje (június-augusztus) hónapokban.

[szerkesztés] Gyógyhatásai

Hatóanyagainak köszönhetően jó szélhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatású epetermelést fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott. Illóolaját megfázás esetén inhalálásra használják. Meghűlés esetén teája köhögéscsillapító hatású. Káros mellékhatása nem ismert.

[szerkesztés] Felhasználása

Fűszerként: Kellemes italú tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes fodormenta szósz készíthető belőle, mely a báránysültnek különösen pikáns ízvilágot kölcsönöz. Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek, (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik), íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb.: 100 tonna körüli kristályos anyag.

[szerkesztés] Lásd még

• Növény
• Gyógynövény
• Fűszer
• Illóolaj
• Fodormenta-olaj
• Gyógytea
• Házipatika