Forradalmi dal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Forradalmi dal a mozgalmi dalok egy megjelenési formája, olyan ének, amelynek sajátos ritmikája, dallama és szövege különlegesen alkalmas embertömegek politikai mozgósítására. A forradalmi dal az adott történelmi pillanat hangulatát, üzeneteit átörökítő műalkotás, melyet jellemzően a történelmi eseményt felidéző megemlékezések, nemzeti ünnepek során szoktak előadni. Egyedi esetben egy ország nemzeti forradalmának népszerű dala később az ország himnuszává válhat.
A forradalmi dal korábbi definíciója: "nép- és osztálytudathoz tartozó megnyilvánulási forma, amely a széles tömegek számára megfogalmazza a forradalom célját, azt hozzáillő zenével népszerűsíti, majd a forradalmi tömegek magukénak vallják." (Ifjúsági Kislexikon, 1979)
[szerkesztés] Története
A középkorban a parasztfelkelések idején jelentek meg az első forradalmi hangulatú dalok, ezek a népénekek közül kerültek ki, s vallásos jelleggel is rendelkeztek. Az első nem vallásos jellegű forradalmi dal Rouget de l'Isle: Marseillaise-e volt 1792-ben.
[szerkesztés] Példák forradalmi dalokra
- Rouget de l'Isle: Franciaország, La Marseillaise (Allons enfants de la patrie, 1792)
- Pierre Degeyter - Eugène Pottier: Internacionálé – "Föl, föl ti rabjai a földnek" kezdettel
- Amerikai Egyesült Államok, Free America
- Magyarország, Kossuth-nóta
Based on work by