Magyarország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar Köztársaság

Magyarország zászlaja Magyarország címere
Himnusz: Kölcsey Ferenc: Himnusz
Főváros	Budapest 47°26′É’’ 15°K′93030’’
Államforma	köztársaság
- Köztársasági elnök	Sólyom László
- Miniszterelnök	Gyurcsány Ferenc
Hivatalos nyelv	magyar
Államalapítás	1000. december
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	93 030 km² (109.)
- Víz (%)	0,74
Népesség
- 2006. novemberi becslés	10 067 000[1]  (79.)
- 2001-es népszámlálás	10 198 315
- Népsűrűség	108 fő/km²
GDP	2005
- Összes	109 483 millió dollár (46.) PPP: 162 289 millió dollár
- Egy főre jutó	11 218 dollár (40.) PPP: 17 405 dollár
HDI (2003)	0,862 (35.) – magas
Pénznem	Forint (HUF)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.hu
Nemzetközi gépkocsijel	H
Hívószám	+36
Az ENSZ, az EU, a NATO, az OECD és az OSCE tagja.

A további jelentéseket lásd a Magyarország (egyértelműsítő lap) oldalon.

Magyarország (hivatalosan a Magyar Köztársaság) független, demokratikus állam Közép-Európában, mely Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával és Ukrajnával határos. Fővárosa Budapest.

Az ország tagja az Európai Uniónak (2004-óta), a NATO-nak (1999-óta), az ENSZ-nek (1955-óta) és a visegrádi négyeknek (alapító tag).

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Fekvése, határai 1.2 Domborzat 1.3 Vízrajz 1.4 Éghajlat 1.5 Élővilág, természetvédelem 2 Történelem 2.1 A középkori Magyar Királyság 2.2 Függetlenségi küzdelmek 2.3 A kiegyezéstől 1945-ig 2.4 1945-től a rendszerváltásig 2.5 A harmadik Magyar Köztársaság 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Politikai élet 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás (2007. január 1.) 3.4 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Demográfia 4.2 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.3 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Tudomány 7.3 Művészetek 7.4 Hagyományok 7.5 Gasztronómia 8 Turizmus, látnivalók 9 Sport 10 Ünnepek 11 Források 12 Jegyzetek 13 Lásd még 14 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése, határai

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria BUDAPEST Szeged Pécs Székesfehérvár Győr Sopron Szombathely Miskolc Debrecen Nyíregyháza Kecskemét Dunaújváros Balaton Duna Tisza Kékes tető

térkép szerkesztése

Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az államhatár hossza 2217 kilométer. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.

Magyarország

• legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
• legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
• legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
• legdélibb települése: Kásád (Baranya megye).

Az ország területének legészakibb pontja azonban Füzér határához tartozik, Lászlótanya közelében, legdélibb pontja pedig Beremend határához.

[szerkesztés] Domborzat

Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra oszlik:

1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.
   • Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék
   • Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
   • Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság
   • Tiszántúl: Maros-Körös köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség
2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
5. Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:
   • Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony
   • Balatonfelvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység
   • Vértes
   • Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység
   • Velencei-középhegység
6. Északi-középhegység: Magyarország lemmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.
   • Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része magasabb, mint 600 m (Csóványos, 939 m)
   • Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli területe a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
   • Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1015 m), kisebb tájai a Mátraalja, a Nyugat-Mátra, a Közép-Mátra és az Észak-Mátra
   • Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe
   • Aggteleki-karszt: a szlovák-magyar határon átnyúló triász mészkőből álló karsztvidék, hazánk leghosszabb barlangjával – Baradla-barlang, 22 km.
   • Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegy, lejtője a Hegyalja
   • Cserehát

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes-tető nevű csúcsán található.

[szerkesztés] Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók:

• Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
• Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)

A Duna mellékfolyói:

• Lajta
• Rábca
• Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
• Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
• Dráva (a Duna mellékfolyója)
• Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km

A Tisza mellékfolyói:

• Zagyva, teljes hossza 180 km
• Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
• Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
• Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
• Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
• Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km
  • Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km
  • Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km
    • Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km
    • Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km
• Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km

A Balaton „táplálója”:

• Zala, teljes hossza 126 km

Nagyobb tavak:

• Balaton, felülete 605 km²
• Tisza tó, felülete 127 km²
• Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²
• Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít

[szerkesztés] Éghajlat

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.

Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 9 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, 1 természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.^[2]

Lásd még:

• Magyarország védett természeti területeinek listája
• Magyarország védett természeti értékeinek listája
• Magyarországi barlangok listája
• Magyarország emlősfajainak listája
• Magyarország madárfajainak listája
• Magyarország hüllőfajainak listája
• Védett magyar háziállatok

[szerkesztés] Történelem

A magyarság történelme
A magyar nép kialakulása
Magyar őstörténet
Honfoglalás
Kalandozó hadjáratok
A középkori Magyar Királyság története
Árpád-kor
Anjou-kor
Vegyesházi királyok kora
Koraújkori magyar történelem
Török hódoltság
Erdélyi Fejedelemség
Királyi Magyarország
Rákóczi-szabadságharc
A Habsburg abszolutizmus kora
19. századi magyar történelem
Reformkor
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Kiegyezés
Osztrák–Magyar Monarchia
20. századi magyar történelem
Őszirózsás forradalom
Magyarországi Tanácsköztársaság
Magyarország 1919–1945 között
Magyarország 1945–1956 között
1956-os forradalom
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország – Kárpát-medence
Magyarország politikai élete (1989–)
A kisebbségi magyarok története
A magyarországi nemzetiségek története
Erdély történelme
Magyar hadtörténet
Ez a doboz: mutat • vita • szerkeszt

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

[szerkesztés] A középkori Magyar Királyság

A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. század-ban Géza fejedelem kezdte meg a pogány magyarság keresztény hitre térítését, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István 1000-ben koronát kapott a pápától (Szent Korona), és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.

A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban.

Miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház, a 14. században uralkodó Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is, és ezzel a Visegrádról kormányzott „Anjou-birodalmat” jelentős európai nagyhatalommá tette.

A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.

[szerkesztés] Függetlenségi küzdelmek

A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A török uralom alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére a Habsburgok megakadályozták, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.

Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a „rebellisnek” tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük.

A 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudták leverni. A szabadságküzdelemben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.

[szerkesztés] A kiegyezéstől 1945-ig

Az Ausztriával történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia társországa lett. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött. 1873-ban három város egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.

Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt, ami több százezer polgárának életébe került. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság 133 napos uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a részsikerek ellenére végül a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elveszett területek visszaszerzése volt.

A II. világháborút megelőző hintapolitikának köszönhetően a területéhez visszacsatolhatta a szomszéd országok zömében magyarlakta területeit, de többek közt ez vezetett 1941-ben a náci Németország oldalán történő hadba lépéshez is, mely nagy emberáldozatot követelt a németek Szovjetunió elleni háborújában. 1944–45-ben a polgári lakosság politikai és származás miatti üldözése, a háborús front, a német, majd a szovjet megszállás rengeteg áldozatot szedett. A háború Magyarország számára mintegy félmilliós emberveszteséggel, a visszaszerzett területek újbóli elvesztésével és hatalmas anyagi pusztulással fejeződött be.

[szerkesztés] 1945-től a rendszerváltásig

A háború utáni néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia után a megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt ezreket kínoztak meg és végeztek ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a Moszkva által kijelölt új pártvezető, Kádár János által alakított új kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték.

A kezdeti terror után Kádár konszolidálni próbálta hatalmát. 1963-ban amnesztia következett. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a 60-as évektől a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár reformjai Magyarországon is megnyitották az utat a rendszerváltás felé az 1980-as évek végén.

[szerkesztés] A harmadik Magyar Köztársaság

A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak.

Lásd még:

• Magyar uralkodók listája
• Erdélyi fejedelmek listája
• Magyar államfők listája
• Magyar kormányfők listája

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Politikai élet

Magyarország államformája 1989-óta köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.

A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen.

A magyar köztársasági elnök 2005 nyara óta Sólyom László.

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

A 2006 júniusában megalakult kormányt az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök.

Parlamenti pártok 2006-tól
Név	Képviselői helyek száma	Elnök
Magyar Szocialista Párt (MSZP)	190	Gyurcsány Ferenc
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)	141[3]	Orbán Viktor
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)	23[3]	Semjén Zsolt
Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ)	20	Kóka János
Magyar Demokrata Fórum (MDF)	11	Dávid Ibolya
Somogyért Szövetség	1	Gyenesei István

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás (2007. január 1.)

Magyarország közigazgatási területi beosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3152 város és község.

A települések közül 289 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 153 nagyközség. E területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.

A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 168 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest és Debrecen egy-egy önálló kistérséget alkot.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések.

(Lásd még: a NUTS rendszer Magyarországon)

Magyarország megyéi és fővárosa:

• Bács-Kiskun megye
• Baranya megye
• Békés megye
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Csongrád megye
• Fejér megye
• Győr-Moson-Sopron megye
• Hajdú-Bihar megye
• Heves megye
• Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Komárom-Esztergom megye
• Nógrád megye
• Pest megye
• Somogy megye
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
• Tolna megye
• Vas megye
• Veszprém megye
• Zala megye
• Budapest főváros

[szerkesztés] Védelmi rendszer

• A Magyar Honvédség létszáma: 24 890 fő 2007 elején. A haderőreform végére 21 700 fő lesz a létszáma, mintegy 19 000 fő aktív katonával (korábban kb. 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona) így feltöltöttebb, hatékonyabb a haderő mint az előtte lévő években.
• A vezető, alárendelt arány 20:80%.
• Katonai költségvetés, védelmi kiadások: 2006-ban 283,1 milliárd forint, a GDP 1,17%-a, mely 2007-re 278,2 milliárd forintra csökkent, és a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő, és 2010-re eléri a 322 milliárd forintot.
• A tartalékosok létszáma: 90 300 fő volt 2005-ben, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem.
• Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő 2005-ben.
• Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.
• A Magyar Honvédség a MH Szárazföldi Parancsnokságból, a MH Légierő Parancsnokságból, valamint a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságból áll, melyet a vezérkari főnök irányít. 2007. január 1-jén megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Demográfia

• Népesség: 10 067 000 fő (2006. november végén).
• Népsűrűség: 108 fő/km².
• Népességnövekedés: kb. –23 000 fő/év (2006). A népesség csökenésének az oka elsősorban a magas halálozás, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye.
• Születéskor várható élettartam: 68,26 év férfiak esetén és 76,56 év nők esetén (2003)^[4].

A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik.

Legnépesebb települések (2005. január 1-jén^[5])

	Helység	Lélekszám (fő)	Debrecen Miskolc Pécs
1	Budapest	1 697 343
2	Debrecen	204 297
3	Miskolc	175 701
4	Szeged	162 889
5	Pécs	156 567
6	Győr	127 594
7	Nyíregyháza	116 336
8	Kecskemét	108 286
9	Székesfehérvár	101 465
10	Szombathely	80 154
11	Szolnok	76 331
12	Tatabánya	71 154
13	Kaposvár	67 954
14	Békéscsaba	65 691
15	Zalaegerszeg	62 029
16	Veszprém	61 131
17	Érd	60 546
18	Sopron	56 394
19	Eger	56 317
20	Dunaújváros	51 378

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Az etnikai megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 627 778 válaszadóból):

• Magyarok: 9 416 045
• Más nemzetiségűek: 300 141; ebből:
  • Romák és cigányok: 190 046
  • Németek: 32 233
  • Horvátok: 15 620
  • Szlovákok: 17 693
  • Románok: 7 995
  • Ukránok: 5 070
  • Szerbek: 3 816
  • Szlovének: 3 040
  • Kisebbségi önkormányzattal rendelkező egyéb nemzetiségek (lengyelek, görögök, bolgárok, rutének, örmények) - összesen 8 547
  • Hivatalosan nem elismert kisebbséghez tartozók (pl. zsidók, kínaiak stb.): összesen 16 081

Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, más nyelv: 152 072.

Magyarország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).

Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.

Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető.

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.

A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

[szerkesztés] Közlekedés

Légi közlekedés

Magyarország nemzetközi repülőterei:

• Budapest-Ferihegyi repülőtér
• Debrecen
• Győr-Pér
• Pécs-Pogány
• Sármellék Nemzetközi Repülőtér

Lásd még: Magyarország repülőterei

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

• Magyarországi egyetemek listája
• Magyarországi főiskolák listája

[szerkesztés] Tudomány

• Magyar Tudományos Akadémia
• Magyar akadémikusok listája

[szerkesztés] Művészetek

• Magyarországi színházak listája

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű gyógyvízkészlete. A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak.

Lásd még:

• Magyarország világörökségi helyszínei
• Magyarországi turisztikai látnivalók listája (statisztikai régiók és megyék szerint)

[szerkesztés] Sport

• Labdarúgás
  
• Kézilabda
  
• Vízilabda
  
• Kosárlabda
  
• További magyar válogatott csapatok

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Az ünnep neve	Munkaszüneti nap	Megjegyzés
Január 1.	Újév	igen
Változó	Húsvét	igen
Március 15.	Az 1848-as forradalom ünnepe	igen
Május 1.	A munka ünnepe	igen
Változó	Pünkösd	igen
Augusztus 20.	Szent István ünnepe (állami ünnep)	igen
Október 23.	Az 1956-os forradalom ünnepe és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napja	igen
November 1.	Mindenszentek	igen
December 24.	Szenteste	igen	Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott tömegközlekedés és nyitvatartási idők.
December 25. és 26.	Karácsony	igen
December 31.	Szilveszter	nem	Többnyire csökkentett munkaidő, módosított tömegközlekedés és nyitvatartási idők.

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002)
• Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963 09 1666 5

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Népmozgalom, 2006. január–november, KSH, 2007.01.22. (letöltve: 2007.01.22.)
2. ^ Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbank, Magyarország.hu
3. ^ ^{3,0 3,1} 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz és a KDNP közös jelöltekkel és listákkal indult, összesen 164 mandátumot szerezve.
4. ^ Az adatok forrása: http://www.nepinfo.hu
5. ^ KSH

[szerkesztés] Lásd még

• Magyarok
• Magyarország látnivalói
• Magyarország települései, Magyarország városai
• Magyarország más nyelveken
• Magyar névnapok
• Világhírű magyarok listája
• Híres magyar nők listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyarország-portál az angol és a német Wikipédiában
• A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai
• Kereshető Magyarország-térkép (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
• Magyarország-képgaléria (a Startlap.hu linkgyűjteménye)
• Ismertetés és képek a millennium korából
• Világörökségi helyszínek
• Magyarország domborzati térképe
• Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék
• Open Directory – World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (100)
• Stratégiai Audit – Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje
• Magyarország településeinek irányítószámai
• Fotók magyar városokról
• Magyarország Térkép
• Google Pages Directory: Magyarország Országinfó
• Térkép Kalauz
• Magyarország pillanatnyi időjárása
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei (vasutallomasok.hu)
• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
• Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)
• Pénzügyminisztérium
• History of Hungary (Magyarország története angolul)
• A magyar konyha, ld. Tusor András: Gasztoronómia, 2. fejezet
• Magyarország a Tourinfo.hu-n