Frusztráció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A „frusztráció” szó az indo-európai „Frustration” szó magyarosított változata, melynek „frustrate” szótöve arra utal, hogy valami valamit értéktelenné, legyőzötté, érvénytelenné vagy csalódottá tett. A „Frustration” szó első jelentése a Webster szótár szerint csalódás, második jelentése pedig egy cél elérésének megakadályozása. A mindennapi használatban a frustration szó értelme meg van fordítva és arra az emberi érzelemre utal, amit akkor érzünk, amikor a célunk elérésére fordított szellemi-lelki energiáink kimerülve, a cél elérése számunkra lehetetlenné válik – azaz „megveretve”, csalódásunkban feladjuk küzdelmünket.
A „Frusztráció” tehát azt a tapasztalatot kísérő érzés, hogy célunk felé való törekvésünkben (kb. küzdelem) valami vagy valaki megakadályoz (l. vereség), vagy valakinek a terveinek vagy igyekezetének a megakadályozása, illetve az akadályoztatás vagy kritika miatt keletkezett bosszúság érzése. Ha akadémialilag elfogadott magyar szó lenne, a fruska és a früstök közé kerülne az értelmező szótárba.
A szó elterjedésében egyesek szerint szerepe van annak, hogy a fröcsögés szóhoz hasonlítható másssalhangzó-torlódás van benne. A hatvanas évek óta használják értelmiségi körökben a szabad akarat érvényesítése közben megélt kudarcok megnevezésére. A társadalom tagjainak kétségtelenül az a tapasztalata a legfrusztrálóbb, hogy míg képzeteletének és vágyainak semmi sem szab határt, tényleges cselekvési területe erősen korlátozott, esetenként nem esik egybe azzal, amit arról mások állítanak. A mindennapi nyelvhasználatban való elterjedését az segíti elő, hogy uralkodóvá vált a napi konfliktusok győztes-vesztes vagy sikerek nyertes-vesztes paradigmákkal való jellemzése.
Maga a jelenség, a bosszússág és az akadályoztatás a mai világban olyan gyakori, hogy mára már azonosítható a frusztrált személyiség is, akire jellemző, hogy alacsony a tűrési küszöbe, és bizonyos érzékeny témák, ingerek (a tranzakcióanalízis elméletének kifejezésmódjával horgok [hooks] ) hallatán vagy elgondolása okán is azonnal védekező vagy támadó reakcióba, vagyis mindenképpen cselekvő válaszadásba kezd egészen a frusztrációs érzést kiváltó valós vagy elképzelt ok közömbösítéséig. (Ön)kontrollban gyenge tínédzserek (tizenéves, kamaszok) ilyenkor szoktak az ámokfutás cseppet sem virtuális eszközéhez nyúlni.