Gádoros
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Dél-Alföld | ||||
Megye | Békés | ||||
Kistérség | Orosházi | ||||
Rang | nagyközség
|
||||
Terület | 38,13 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 5932 | ||||
Körzethívószám | 68 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Gádoros nagyközség Békés megye Orosházi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Gádoros Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben felégettek. Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal. Az újratelepülés éve 1826. Báró Dezséri Rudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.
Justh Zsigmond író (1863-1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.
Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
Itt élt egy nagyon hires csalad, neveyetesen a Békés család. Az idosebb Bekes Jozsefnek vegyeskereskedese volt az oregfaluban. Ma is szerepel az epuleten az eredeti felirat. 3 gyermeke kozul Bekes Jozsef iro, dramaturg,a TV fomunkatarsa lett, o talalta ki a KI MIT TUD cimu musort is. Vass Marta (Bekes Iluska)ujsagiro lett a bekescsabai ujsagnal. Varga Virag (Bekes Boce) festomuvesz, a mai magyar akvarell muveszet egyik legnagyobb alakja.