Békés megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| BÉKÉS MEGYE | ||
 |
||
 |
||
| Régió | Dél-Alföld | |
| Megyeszékhely | Békéscsaba | |
| Terület | 5631,05 km2 | |
| Népesség | 392 000 fő | |
| Népsűrűség | 69,6 fő/km2 | |
| Települések száma | 75 | |
Békés megye Magyarország egyik megyéje. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Domborzat
Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.
Éghajlat
Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60-70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-mennyiség, 550-600 mm-re.
Geológia
A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja. A megye legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.
Vízrajz
A síkvidék folyamatosságát csak a Romániából érkező Körösök tagolják. A megye nagyobb folyóvizei:
Nagyobb állóvizek:
- Biharugrai halastavak
- Kákafogi-holtág (Magyarország 5. legnagyobb állóvize)
- Békéscsabai Téglagyári tavak
Élővilág, természetvédelem
A természetes növénytakaró eredetileg erdős-ligetes sztyeppe volt, azonban ezt legkésőbb a 19. század végére mindenhol feltörték, majd a nagy folyószabályozások idején maradék természetes jellegét is elvesztette, szántófölddé és kultúrtájjá alakult. A megye területén így mára kb. 25 ezer hektárra csökkent az erdős terület, az is főleg a megye északkeleti részén található (Mályvádi erdők és a Körös folyók ártéri erdei). A terület mai állatvilága is ehhez alkalmazkodott, de apróvadak viszonylag nagy számban találhatók a területen.
[szerkesztés] Történelme
A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. 1. évezredben készülhetett a Nagytatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka volt. A 11. században létrejövő Békés vármegye székhelye Békés lett.
A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a vármegye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király vármegyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban több, mint egy hónapos véres ostromot követően elfoglalták. A kimerült védőket a törökök ígéretük ellenére lemészárolták. Az állandó harcok következtében a vármegye rengeteg települése elpusztult, a lakosság alig 10%-a maradt életben.
A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni, nagyrészt Harrucken bárónak köszönhetően. Nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza). Az idegen lakosság a 19. század közepére nagyrészt asszimilálódott.
A 19. század második felében a vármegye fejlődésnek indult, főleg mezőgazdasági szempontból kedvező adottságainak köszönhetően. Ekkoriban kezdődtek a hatalmas folyószabályozási munkák, elsőként a Körösöket regulázta meg a legendás mérnök, Vásárhelyi Pál. 1858-ban kiépült a vasúti fővonal Békéscsaba és Pest között. A másfél évtized múlva megépült és a nemzetközi kereskedelemben fontos szerepet játszó Nagyvárad-Fiume vasútvonal szintén Békés vármegyén haladt keresztül. A 19. század végének általános gazdasági fejlődésében Békés vármegye országos viszonylatban is élen járt.
Az I. világháború után Békés vármegye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok (Arad, Temesvár, Nagyvárad) szerepét, emiatt Békéscsaba újabb gyors fejlődésnek indult. A két világháború között a magyarországi városok közül Békéscsaba produkálta a leggyorsabb fejlődést. Ösztönzőleg hatott a gazdaságra a hadiipari konjuktúra is, főleg az 1938-as Győri Program után.
Békés megye mai területe az 1950-es megyerendezés során alakult ki. Ekkor csatolták hozzá a megszűnő Bihar megyétől a Sarkadi járást, az ugyancsak megszűnő Csanád megyétől a Mezőkovácsházi és a Battonyai járásokat, továbbá a később Tótkomlóssal egyesített Nagykopáncs községet, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Dévaványa és Pusztaecseg községeket. A Hódmezővásárhely határából ezidőben alakult Kardoskút községet szintén Békés megyéhez csatolták, míg az egyetlen területi csökkenést Öcsödnek Szolnok megyéhez csatolása jelentette. Ugyanekkor lett Békés megye székhelye Gyula helyett Békéscsaba.
1950-ben a megye lakossága 472 ezer fő volt (az eddigi legmagasabb), azóta csökken, főleg a negatív természetes szaporodásnak és az elvándorlás következtében. A megyeszékhely ettől az évtől kezdve Békéscsaba. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése. Ezzel összhangban a megye nagyvárosait panelesítették, sokszor teljesen figyelmen kívül hagyva az eredeti települési sajátosságokat. Békéscsabán 2006-ban 17 800 házgyári technológiával épült lakás van, vagyis lakótelepeken él a lakosság több mint 50%-a! Erőteljesen panelesítették még Orosházát, Gyulát és Szarvast is. Gyakorlatilag a megye minden olyan települését, amely 10 000 fő feletti népességgel bírt, de néha alatta is (pl. Mezőkovácsháza) elláták lakótelepekkel.
Az iparosítás jórészt a mezőgazdaság gépesítéséből adódó fölösleges minkaerőt kötötte le, de jórészt az élelmiszeripar és könnyűipar dominált. Békéscsabán ebben az időben működött élelmiszeriparral, nyomdaiparral és számottevő építőiparral. Gyulán az országos hírű Húskombinát, Tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar voltak a legjellemzőbbek. Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát. Szarvason is sor került beruházásokra, a Szarvasi Vas és Fémipari Rt, illetve a Szirén Ruházati Szövetkezet is erősítette az ipari jelleget. Gyomaendrődön a cipőgyártás volt jellemző.
A terület nehezen vészelte át a rendszerváltást, számos nagyvállalatából még hírmondó is alig maradt, azok is csökkentett termeléssel, felére-harmadára esett munkáslétszámmal dolgoznak. További negatívumként említhető az is, hogy az 1989-es romániai forradalom, majd az 1991-ben kitört délszláv háború miatt a befektetők lényegében elfelejtették a megyét. A második délszláv konfliktus is rontott a helyzeten, ami számos békés megyeinek emlékezetes napokat, hónapokat hozott, mivel nehezen tudtak aludni a megye déli területein élők a Magyar Légierő és a NATO közös járőröző repülőgépeinek zajától.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
A megye statisztikailag 8 kistérségre oszlik, ezek a következők (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok[1]):
- Békéscsabai kistérség (73 904)
- Békési kistérség (56 531)
- Gyulai kistérség (52 829)
- Mezőkovácsházi kistérség (44 459)
- Orosházi kistérség (62 835)
- Sarkadi kistérség (25 138)
- Szarvasi kistérség (31 385)
- Szeghalmi kistérség (42 509)
A jelenleg érvényben lévő területfejlesztési törvény szerint a békéscsabai kistérség tartozik csak a fejlődő kistérség kategóriába, míg az orosházi, gyulai és szarvasi a felzárkozó kategóriába. A békési kistárság stagnáló, míg a mezőkovácsházi, a sarkadi és szeghalmi a lemaradó kategóriába sorolandók.
A megye egyike Magyarország legjobban urbanizálódott területeinek, ami az óriásfalvas településrendszer következménye. Nem ritkák az akár 5-6000-es népességű falvak sem (például Kondoros). Itt nem jellemző a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország aprófalvas településszerkezete. A körjegyzőségek, összevont önkormányzatok sem számottevőek, majdnem minden település önálló.
[szerkesztés] Népesség
A megye lakossága nemzetiségét tekintve sokszínű. A nemzetiségiek aránya 22%.
[szerkesztés] Gazdaság
Mezőgazdaság
A megye általánosságban véve az ország éléstára. Termőtalaja jó minőségű, akár 35 aranykoronát is meghaladó termőtalajértékekkel. Itt termelik a megyék között a legtöbb kukoricát, búzát és árpát is. Szintén élvonalban van a terület cukorrépa, kender, zöldség-gyümölcs termelésében is. Az állatállomány is jelentős, bár jócskán csökkent 1988 óta, de még így is itt tarták a legtöbb sertést, de jelentős a baromfi, viziszárnyasok és juhok állománya is. A legmagasabb sikértartalmú és legjobb minőségű búzát is a békés megyei földekről aratják le, itt fejlesztették ki, a manapság már mindenhol vetett Bánkúti búzát. Ezekből is levonható, hogy abszolút mezőgazdasági jellegű a megye, aminek számos hátránya is van.
Bányászat
Az ország földgázkitermelésének kb. 20%-a származik a békési kutakból. jelentős még a kőolajkitermelés, valamint az agyag és homokbányászat. A szakemberek szerint nagy lehetőség rejlik a termálvíz hasznosításában is, de ez részben még kiaknázatlan.
Ipar
Az ipar általánosságban nem annyira jellemző, csak pár város életében játszik meghatározó szerepet (Körösladány, Orosháza, Szarvas), mindenhol a szolgáltatások aránya van túlsulyban, főleg igaz ez a megyeszékhelyre és Gyulára.
- Békéscsaba
Élelmiszeripar (tejgyártás, hús,-kolbászgyártás, palackozás, konzervgyár, Hűtőház, Szent István Malom). Hungarikumnak minősül a Csabai Kolbász. A város rendelkezett az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb nyomdájával (Kner), és az élvonalban volt a Jamina Cserép-és Téglaipri Vállalatnak köszönhetően az építőiparban is. Sajnos a Kner időközben 1994-ben szétesett, helyette sok apró nyomda próbája meg betölteni az űrt (Javipa, Hungária). Szintén haldoklik a város egykor hatalmas textilipari üzeme, a BCB Egyesült Textilművek is.
Új beruházásként jelent meg a város életében a Csaba-Metál Kft (alumíniumöntés és megmunkálás), a Linamar Hungary Kft (gépipar), illetve az SMK Hungária Kft (mobiltelefon részegységek gyártása). Felépült az Inkubátorház, a Vállakozási Centrum is.
- Gyula
Gyulán az országos hírű Húskombinát, tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar (Dürer Nyomda) a legjellemzőbbek. Újabb keletű a Békéswind (szélerőmű alkatrészek gyártása). A várost nem igazán iparosították annak periférikus jellege és gyenge megközelíthetősége miatt. Mindezt azonban kárpótolja a nagy idegenforgalma, hiszen vendégéjjszakák szerint Szegedtől kicsit lemaradva a második helyen áll a régióban csodaszép Várfürdőjének köszönhetően. A fürdő vize 1967 óta minősített gyógyvíz, évente többezer külföldi (főleg német) és rengeteg belföldi turista keresi fel.
- Orosháza
Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát a nem messze talált földgáznak köszönhetően, amelynek a 60-as évek vége felé kezdődött el a kitermelése. Nagy mezőkre bukkantak Füzesgyarmat, Szeghalom, Pusztaföldvár, Tatársánc, Pusztaszőllös, Kaszaper és Méhkerék körzetében (földgáz). Kőolajat főleg Battonya környékén bányásznak.
Mindezeknek is köszönhetően mára Orosháza vált Békés megye legnagyobb ipari központjává, tovább erősödött az üveggyártás, miután privatizálták a gyárat (Guardian Glass Kft.). Szintén nagyot nyert a város azzal, hogy a Linamar itt működteti a legnagyobb magyarországi gyártóegységét számos beszállítót is foglalkoztatva.
- Szarvas
Szarvason a Szarvasi Vas és Fémipari Rt a mai napig jó hírű kávéfőzivel, csillárjaival, egyéb elektromos készülékeivel állja a versenyt, ahogy a régi hírnévre visszatekintő Szirén Ruházati Szövetkezet is. A Gallicoop és a Pioneer újabb cégek, de mára ők váltak a település húzóerejévé.
- Körösladány
Itt működik Európa legnagyobb mosogatószer-és mosóporgyára, ami a német Henkel tulajdona. Ennek köszönhetően nagyon fejlett a városban a szállítás, logisztika is (Uhrin Trans). Az üzem igen környezetszennyező mivoltára sokan megpróbálták felhívni a figyelmet, eddig sikertelenül.
[szerkesztés] Kultúra
Gasztronómia
A békési konyha különlegességei:
- Svábleves
- Körösi halászlé
- Csabai brindzás lángos
- Ordával töltött palacsinta citromfűmártással
- Diós kukoricaprósza málnás rebarbaramártással
Lásd még:
- Békés megyei múzeumok listája
- Békés megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka.
Lásd még:
[szerkesztés] Települései
Békés megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A népesség 70%-a él városokban, 17%-a a megyeszékhelyen.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)
| Gyula (32 967) | Vésztő (7656) | |
| Orosháza (32 052) | Mezőkovácsháza (7026) | |
| Békés (21 657) | Battonya (6747) | |
| Szarvas (18 563) | Tótkomlós (6638) | |
| Gyomaendrőd (15 523) | Füzesgyarmat (6565) | |
| Mezőberény (11 551) | Mezőhegyes (6355) | |
| Sarkad (10 959) | Csorvás (5765) | |
| Szeghalom (10 201) | Elek (5583) | |
| Dévaványa (8986) |
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lábjegyzet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- A Vendégváró.hu cikke
- Startlap linkgyűjtemény
- Régiós szálláskereső
- Békéscsaba hivatalos honlapja
- A Gyulai Várfürdő honlapja
[szerkesztés] Források
- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
Based on work by