Gilgames és Agga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gilgames és Agga, a Kr. e. II. évezred elején keletkezett sumer eposz. A Gilgames alakjához fűződő epikus ciklus feltehetően legarchaikusabb darabja, témája a déli városok (leginkább Uruk) és az északi városok (Kis közötti ellentét. Agga Kis királyának, Emmebarageszinek a fia, ostrom alá veszi Urukot. Gilgames előbb a város atyáit (a vének tanácsát) majd a város ifjait (népgyűlés) kérdi meg, hogy meghódoljon-e. Az előbbi a meghődolás mellett döntene, de az utóbbi a harcot választja, s velük tart Gilgames is, s legyőzi az ostromlók seregét. Aggának, a vezérnek megkegyelmez. Az eposz Gilgamest és Urukot magasztaló himnusszal zárul.
Az eposz szereplői történeti személyeknek bizonyultak, Gilgames tanácskozása a vénekkel illetve a népgyűléssel pedig a primitív demokrácia korabeli mechanizmusának egyik legfontosabb korabeli forrása. A mű cselekményéből irodalmi toposz lett, több más nép elbeszéléseiben is felbukkan.
Based on work by