Sumer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd a(z) Sumer (egyérteműsítés) oldalon.

Mezopotámia földrajza
Eufrátesz	Tigris
Asszíria
Babilónia
Sumer	Akkád
Tengerföld
Sumer városok
Eridu Iszin Kis Lagas Larsza	Nippur Umma Ur Uruk Surrupak
Akkád városok
Babilóniai városok
Agade Babilon	Borszippa Szippar
Asszíriai városok
Assur Dúr-Sarrukín Kalhu	Kár-Tukulti-Ninurta Ninive Nuzi
Egyéb városok
Dér Ékallaté Esnunna	Harrán Karkemis Mári
szerkeszt

Sumer (régies: Sumér, Szumir) ókori terület a Közel-Keleten, amely a mai Irak déli részén és Kuvaitban, a Tigris és az Eufrátesz alsó folyásának vidékén terült el. Itt alakult ki a legrégebbi mezopotámiai civilizáció, amely az i. e. 4-3. évezred között állt fenn.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 1.1 A korai civilizáció 1.2 A fejlett sumer civilizáció 1.3 A városállamok fejlődése 1.4 A sumer civilizáció hanyatlása 2 Vallás 2.1 Fontosabb istenek 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

A sumerek az i. e. 33. század-29.század között már városokban laktak és igen fejlett társadalomban éltek. Eredetük ismeretlen, a sumer nyelv nem hasonlít egyetlen más ismert nyelvhez sem.

[szerkesztés] A korai civilizáció

A sumerek földje a Tigris és az Eufrátesz folyó közének déli részén terült el Mezopotámiában. Ezen a területen a csapadék kevés volt ezért csak öntözéses fölművelést lehetett folytatni (gabonát, gyümölcsöket, zöldségeket termesztettek, szarvasmarhát és juhot tenyésztettek). Nádat a mocsaras területeken, agyagot síkságokon találtak. Nyersanyagban szegények voltak ugyanis a fa, a kő és a fém hiányoztak. Ez cserére ösztönözte a terület lakóit. Először a réz-, majd az i. e. 2. évezredben a bronzeszközök terjedtek el.

Kezdetben falvakban éltek, kultuszközpontokkal. Ezek köré kezdtek kialakulni majd a nagyobb városok, a hatalmas templomok, a zikkuratok, a lépcsös piramisok. De az idők kezdetén ezek a helyek csak a helyi kisebb csoportokat látták el. Központi helyeiket mint vallási központok töltötték be, és mivel a centrumokban helyezkedtek el, alapja volt az államhatalmaknak is. A korai központok egyben a képzőművészet, a kereskedelem központjaivá is váltak, hiszen sok településröl jöttek ide isteneiket imádni. A kereskedelem a kézműipar fejlődését is magával hozta, megjelentek a tömegtermelés bizonyítékai, a fakobb, egyszerübb kerámiák. Megjelentek a szakosodott műhelyek, a mesteremberek, igy megjelenhetett a túltermelés, ami alapja volt a cserekereskedelemnek.

Ezzel egyidőben elindult az írás is. Kezdetben képírással írtak, melyeket agyagtáblába véstek és ezt kiégették. Ezek sumer nyelven készültek, feljegyzéseket, nyilvántartásokat őriztek. Lassan jelent meg az ékírás, ami a képírásbol fejlődütt ki. Az írás továbbfejlesztése létrehozta a civilizáció magasabb fokát, megteremtve ezzel a hatalom további fejlődését és lerakták az első civilizáció alapjait.

[szerkesztés] A fejlett sumer civilizáció

Civilizációjuk a városaikban összpontosult. Ezek központjában álltak a város védőszentjei. Az ország és a föld elvileg az istenség kezében volt. A helyi fejedelmek kezdetben egyszerre voltak főpapok (Enszik) és politikai vezetők.

Fejlett volt a tudományuk is, előbb képjelekkel, majd ékírással örökítették meg a törvényeket, előírásaikat. Ezzel párhuzamosan fejlődött a csillagászatuk is, amelyben a hatos rendszert alkalmazták. 3600 másodperc az 60 perc, ami egy óra. Így osztották fel a kört is 360 fokra. Egy nap 24 óra lett, egy év pedig 12 hónap. Itt bevezették az állatöv fogalmát is. A sumer csillagászok az eget ugyanugy három részre osztották fel, mint a mai csillagászok. A középső régió volt ANU útja, az északi régió volt ENLIL útja, valamit a déli régió volt ENKI (ÉA) útja. 12 Zodiákus csillagkép UL.HE "ragyogó nyáj"

1. GU.AN.NA. "égi bika", Taurus, 2. MAS.TAB.BA. "ikrek", Gemini, 3. DUB "fogó", rák Cancer, 4. UR.GULA, "oroszlán", Leo, 5. AB.SZIN. "apja a bűn" Virgo, 6. ZI.BA.AN.NA, "égi sors", mérleg, Libra, 7. GIR.TAB, "karmoló, vágó" Scorpio, 8. PA.BIL, "oltalmazó", nyilas, Sagittarius, 9. SZUHUR.MAS, "kecske-hal", bak, Capricorn, 10.GU "a vizek ura", vizöntő, Aquarius, 11.SZIM.MAH "halak", Pisces, 12.KU.MAL "a mezők lakója" kos, Aries

Ezenkívül fejlett volt a kézműiparuk, a fazekasságuk, az ékszerkészítésük. Hatalmas öntözőrendszereket hoztak létre.

[szerkesztés] A városállamok fejlődése

A következő évszázadokra a sumer városállamok jelentősen megerősődtek, hatalmukat ki tudták terjeszteni nagyobb területekre is. Az i. e. 2800-2500 közötti időszakban kezdődött az eltérő sémi népek (sémiták) bevándorlása. Az uralkodók ekkorra függetlenedtek a papi hatalomtól. Városaikat erős falakkal vették körül. Ekkor jelent meg a templom lépcsőzetes kialakítása, az úgynevezett zikkurat templom. Ezután egyre erősebb és egymással egyre ellenségesebb uralkodók kerültek hatalomra, akik háborúkat indítottak. Az i. e. 2500-2350 közötti időszakot a dinasztiák versengése jellemezte. Az utolsó király Legast volt, aki sorra hódította meg a városokat. Terveinek az akkádok vetettek véget.

[szerkesztés] A sumer civilizáció hanyatlása

Az Kr.e. 3. évezred vége felé megjelenő akkádok leigázták a sumerek városait, de az évezred vége felé ez utóbbiak újból visszanyerik függetlenségüket. Az új sumer birodalom nagy kiterjedésű volt, fejlett kereskedelemmel, erősen központosított hatalommal, ám hamarosan ez is összeomlott. A birodalmat az északi Elám királyai döntötték meg. Ezek után a sémiták szállták meg a sumerek településeit, akik egyre inkább beolvadtak a jövevények közé.

[szerkesztés] Vallás

A sumerek vallása igen nagy hatással volt a környező kultúrákra, népekre. Az írás elterjedésével megjelentek az ősi vallási íratok, amelyek segítségével le tudták jegyezni a mitologiai hiedelmeiket. A kézműipar a templomokat kezte mind magasabb fokra emelni. Megjelentek a lépcsős piramisok, a vallási szobrok és az istenek képmásai, melyeket tisztelni tudtak. A templomokban áldozatokat mutattak be, továbbfejlödtek a vallási kultuszok, mind több helyen építettek hatalmas templomokat és szervezték meg köréjük a városállamokat. Függeni kezdtek az isteneiktől, a föld, ahol éltek, a ház, ahol laktak, a termények és állatok mind-mind az istenek tulajdonát képezték. Az isteneiket a természet erőiben vélték felfedezni. A három főisten: Anu, az istenek apja, Enlil, a levegő ura, Enki pedig a víz és a bölcsesség istene volt. Emellett még nagy tisztelet övezte Utut, a nap-, Nannát, a hold- és Innint, a termékenység istenét. Kialakultak a bonyolult szertartások. Bár a természet ereje ellen kérték isteneik segítségét, hittek a túlvilágban is. Amilyen fontos volt számukra a napi megélhetés, olyan fontos lett az is, hogy túléljék a halált. Hittek a túlvilágban, vallásukban jelentek meg az első utalások a mennyek birodalmára és a pokolra. Az uralkodók egy személyben papok, vallási vezetők is voltak. Kialakultak a papi osztályok, megjelentek az első jósok és bölcsek, akik az írással a tudományt is továbbadták. A sumerok szerint az istenek kiszámíthatatlanok, kegyetlenek és követelődzőek voltak.

Mezopotámia hitvilágának jellegzetes vonása a jóslás. Természeti jelenségek jelezték a jövőt. Ilyenek voltak a csillagok, melyeket toronytemplomokból vagy zikkurátokból fürkésztek. (A istenjegyzékekben az istenvilágban 450, valahol pedig 3600 földöntúli lényről is beszéltek. Ennek az a magyarázata hogy eleinte minden városnak külön istene volt, de a kapcsolatok bővülésével az istenek átvétele, cseréje is megkezdődött.)

[szerkesztés] Fontosabb istenek

• Adad, A vihar istene.
• An, Éa atyja, az ég istene.
• Ansar, Apszú és Tiámat egyik gyermeke, az Égi Világtáj.
• Apszú, Az édesvizű tenger.
• Dumuzi, Istár szerelmese, termékenységisten.
• Éa, Marduk atyja, a föld és a földi vizek ura. Másik neve Enki.
• Enki, ua.
• Enlil, A levegő ura, termékenységisten.
• Ereskigal, Nergal felesége, az Alvilág királynője.
• Gestinanna, Termékenységistennő.
• Innin, a termékenység istene.
• Istár, A termékenység és a háború istennője.
• Kisar, Apszú és Tiámat egyik gyermeke, a Földi Világtáj.
• Lahamu, Apszú és Tiámat egyik gyermeke
• Marduk, Babilon legfőbb istene.
• Nanna, a Hold istene.
• Nergal, A föld ura, halálisten.
• Niszaba, Termékenységisten
• Samas, Napisten.
• Szin, Holdisten.
• Tiámat, Az őskháosz sárkány alakú harcosnője.
• Utu, a Nap istene.

[szerkesztés] Lásd még

• Sumer mitológia

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Badiny-Jós Ferenc: Egyedül maradtam. . . Mégis féltek tőlem . . .? - http://www.magtudin.org/Oroszlan.htm
• Botos László: A sumír-magyar azonosság - http://www.magtudin.org/Sumir%20magyar.htm
• Bunyevácz Zsuzsa: Nimród nyomában
  • I. rész. Világ királya, magyarok királya - http://www.magtudin.org/Nimrod%201.htm
  • II. rész. Őstörténetünk az égre van írva - http://www.magtudin.org/Nimrod%202.htm
  • III. rész. Magyarok ősapja - http://www.magtudin.org/Nimrod%203.htm
• Marton Veronika: A sumiroktól a magyarokig - http://www.magtudin.org/Sumiroktol%20magyarokig.htm
• Marton Veronika: Sumer, szumir, szumer vagy sumir? - http://www.magtudin.org/Sumer,%20szumir.htm
• Marton Veronika: Lurisztán - http://www.magtudin.org/Lurisztan.htm
• Marton Veronika: A káld-sumir nép eredete - http://www.magtudin.org/Kald%20sumir.htm
• Tomory Zsuzs : A Biblia Sumir alapjai - http://www.magtudin.org/Kramer.htm