Gyöngyössolymos

A Kis-hegy déli lába alatt elterülő község Gyöngyös központjától 4 km-re északra húzódik meg a Nagy-patak völgyében. Jelenlegi közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel; lényegében az a Nagy-patak vízgyüjtőterületét foglalja magába. Gyöngyössolymos tájképileg meghatározó eleme a Mátra hegység fő tömegéből előretörő riolit kőzetanyagú Kis-hegy 383 m-es tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kő. Vulkáni tevékenység nyomaira utal számos gejzírkúpnak a környéken visszamaradt roncsa is (pl. Asztagkő, Bába-kő). A környező Mátraaljai hátságok kedvező alapkőzete fejlett szőlőkultúra kialakulását biztosította. További megélhetést biztosít két, helyben működő kőbánya is (Alsó-Cserkő-bánya, Lila-bánya).

Az észak-déli irányú fő közlekedési útvonala Gyöngyöshöz kapcsolja, ennek kapcsán kell megemlíteni az erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is, mely korlátolt személyszállító funkcióval rendelkezik. Újabban a 24-es főúthoz kelet felé saját bekötőúttal kapcsolódik.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nevezetességei

Legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. Stílusjegyei alapján a XIV. században épülhetett. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel. Középkori részleteket csak a torony mutat, ennek közeli párhuzamai Kisnánán, valamint Gyöngyöspatán figyelhetőek meg. A tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták.