Heves megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
HEVES MEGYE | |
Régió | Észak-Alföld |
Megyeszékhely | Eger |
Terület | 3637,41 km2 |
Népesség | kb. 328 000 fő |
Népsűrűség | 90,1 fő/km2 |
Települések száma | 119 |
Heves megye Magyarország északkeleti részében található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határolja. Székhelye: Eger.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Heves megye két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik.
Domborzat
A megye rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m.)
Éghajlat
Heves megyét a felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C-fok közötti - attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó.
Vízrajz
A megyét délről a Tisza-tó határolja, amely a kiskörei vízierőműhöz tartozó víztározó és egyben Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó és az Eger-patak.
Élővilág, természetvédelem
A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.
Lásd még: Heves megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Közigazgatás
Heves megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
- Bélapátfalvai kistérség (13 739)
- Egri kistérség (79 484)
- Füzesabonyi kistérség (38 040)
- Gyöngyösi kistérség (77 773)
- Hatvani kistérség (53 952)
- Hevesi kistérség (36 481)
- Pétervásárai kistérség (23 287)
[szerkesztés] Gazdaság
Mezőgazdaság
A megművelhető földterület jelentős részén borszőlőt termesztenek. A bor jelentős "exportterméke" a megyének. Különösen jelentős terület Eger és környéke (történelmi borvidék), Gyöngyös és Nagyréde. A megye leghíresebb borai az egri bikavér, az egri leányka és a medina. Az alföldi részen elsősorban gabona-, illetve takarmánynövényföldekkel találkozhatunk, de nagy mennyiségben termesztenek görögdinnyét is (főként Heves környékén).
Ipar
A megyében viszonylag kevés ipari létesítmény található. Jelentősebb tevékenységek:
- alkatrész- és gépgyártás (sebességváltó, pneumatikus eszközök)
- csomagolóeszközök (Füzesabony)
- élelmiszeripar, malomipar (cukor, konzervek, tejtermékek)
- mész- és cementgyártás
- téglagyártás (Eger, Mátraderecske)
- villamos energia előállítás (Mátrai Hőerőmű, Visonta; Kiskörei Vízierőmű)
[szerkesztés] Kultúra
Lásd:
- Heves megyei múzeumok listája
- Heves megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.
Lásd még: Heves megye turisztikai látnivalóinak listája
[szerkesztés] Települései
[szerkesztés] Megyei jogú városok
- Eger (megyeszékhely)
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
- Gyöngyös (33 553)
- Hatvan (23 134)
- Heves (11 522)
- Füzesabony (8335)
- Lőrinci (6203)
- Bélapátfalva (3465)
- Kisköre (3095)
- Pétervására (2616)