Gyűgy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyűgy (más néven Dudinc, szlovákul Dudince) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 1500 lakosából 1435 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 27 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 15 km-re északnyugatra a Selmec partján fekszik. Mere tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A falu gyógyforrásait már a kőkorszak embere is ismerte és használta. Ősidők óta használták azt a 22 kis kezdetleges medencét, amelyet a helyiek a rómaiaknak tulajdonítanak. A szlovák néphagyomány szerint Dudinka tündér gyógyította itt a nagy római hadvezér Aquilia fiát és megígérte, hogyha béke lesz a környéken az erdők mélyén termőföldeket varázsol és szőlőt telepít. Azt hogy a közeli erődökben állomásozó római katonák valóban használták-e a fürdőt nem lehet bizonyítani. 1284-ben Dyud alakban említik először, ekkor helyi nemesek birtoka volt. A település régi birtokosa volt a Földváry család, a 18. században Szulyovszky család, majd a Zmeskall és az Oberndorf család a főbb birtokosok. 30 °C-os szénsavas, kénes, alkalikus vize reuma kezelésére használatos, első tudományos leírása Wernher György balneológus 1549-ben írt feljegyzésében olvasható. 1777-ben Crantz professzor ír az itteni savanyúvízről és termálfürdőről, majd később több neves szakember műveiben is szerepel Gyűgy. Az első szabadfürdőt és ivócsarnokot 1909-ben az akkori birtokos Oberndorf gróf építtette. A kénes ásványvizet 1909 és 1924 között palackozták és külföldre is szállították. 1966-tól gyógyfürdőjét jelentős üdülőközponttá építették ki, ennek köszönhetően Szlovákia egyik legkedveltebb üdülő települése lett. Vizét főként reumatikus betegségek gyógyítására használják. 1910-ben 140, többségben magyar lakosa lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1989-óta város.
[szerkesztés] Nevezetességei
A fürdő közelében a magas kalcium tartalmú hőforrásoknak köszönhetően mésztufa alakzatok képződtek. Ezek közül a legjelentősebbek a 6 m magas Fürdőforrás-domb, a félgömb alakú Tatárforrás, a 2 m magas Csipkerózsika forrás a Szemforrás. Több domb egyesülésével keletkezett az egy méter magas Római fürdő néven ismert mésztufaterasz. A Selmec patak partján egy további mésztufaterasz is található.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Korponai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Korpona (Krupina) |
|
Based on work by