Szlovákia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szlovák Köztársaság
Slovenská Republika

Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Főváros	Pozsony 48°08′É’’ 17°06′K’’
Államforma	parlamentáris köztársaság
- Köztársasági elnök	Ivan Gašparovič
- Miniszterelnök	Robert Fico
Hivatalos nyelv	Szlovák
Függetlenség	1993. január 1.
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	49 037 km² (130.)
- Víz (%)	elhanyagolható
Népesség
- 2005. júliusi becslés	5 401 000  (88.)
- 2001-es népszámlálás	5 379 455
- Népsűrűség	111 fő/km²
GDP	2005
- Összes	47,459 millió dollár (60.) PPP: 86 753 millió dollár
- Egy főre jutó	8 775 dollár (45.) PPP: 16 041 dollár
HDI (2004)	0,856 (42.) – magas
Pénznem	Szlovák korona (SKK)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.sk
Nemzetközi gépkocsijel	SK
Hívószám	+421
Az Európai Unió és a NATO tagja.
Lengyelország Magyarország Csehország Au. Uk. POZSONY Losonc Komárom Kassa Eperjes Zsolna Bős Besztercebánya Privigye Turócszm. Nagyszombat Trencsén Nyitra Poprád Gerlachfalvi-csúcs térkép szerkesztése

Szlovákia (szlovákul Slovensko) (hivatalosan Szlovák Köztársaság) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról a Cseh Köztársaság és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (Bratislava). 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Szlovákia domborzata és vizei

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra magashegység két részből áll: Alacsony-Tátra és Magas-Tátra. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m).

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog.

[szerkesztés] Éghajlat

Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Környezetvédelem

Szlovákia legnagyobb környezetvédelmi övezete a TANAP (Tátrai Nemzeti Park).

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikkek: Magyar történelem és Csehszlovákia

Az első önálló szlovák állam területe (1938–1944)
1 – 1947-ig Magyarország része
2 – Az első bécsi döntéssel 1938-ban Magyarországhoz került terület
3 – Kárpátalja 1939. március 15-iki magyar megszállásával Magyarországhoz került terület
4 – Az első bécsi döntéssel 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz került terület
5 – Német védterültet, német katonai megszállás alatt

A 10. századtól a mai Szlovákia teljes területe a Magyar Királysághoz tartozott 1918-ig. A szlovákok története ezidő alatt szorosan egybefonódott a magyar történelemmel. A 19. században ébredő szlovák nemzeti mozgalom hatására és a magyar nacionalizmus elnyomása miatt az I. világháború végére felerősödtek a nemzetiség körében az elszakadási törekvések. A pánszlávizmus jegyében az újonnan alakult Csehszlovák állam ígért nagyobb lehetőségeket. Ténylegesen 1919-ben csehszlovák hadsereg megszállása valósította meg ezt az „államalapítást” a szlovák területeken is.

A szlovák nemzeti törekvések felemás eredményre vezettek, mert a cseh dominanciájú új állam központosította a hatalmat, s csak kis beleszólást engedett a szlovákiai ügyekbe az ott élők szlovákoknak és a magyar nemzetiségűeknek. Ezért a szlovákok közül sokan nem váltak a demokratikus szövetségi állam hívévé, megtartották önállósodási törekvéseiket. Csehszlovákia 1938-as feldarabolása a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés révén egyfajta megoldást kínált mind a magyar revízionizmus és a magyar kisebbségek problémájára, mind a szlovák nacionalizmus számára. A maradék területen így azután Jozef Tiso vezetésével 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltották az önálló Szlovákiát. A német segítséggel alakult állam ténylegesen fasiszta csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört szlovák nemzeti felkelés.

A második világháború végén a második Csehszlovákia módosított határok mellett (lásd alább) az 1938-as első Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam.

2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

A Párizsi békeszerződésben érintett területek

[szerkesztés] Határváltozások

A mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi békeszerződés határozta meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő (1), ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg (4 és 5). Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal, kivéve Árva és Szepes vármegyék kisebb területeit (2 és 3), amelyek Lengyelországhoz kerültek.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Szlovákia egy demokratikus köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás szerve a parlament, amely Pozsonyban található. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A legutóbbi választás 2006-ban volt.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll.

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 falu.

Szlovákia kerületei

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

[szerkesztés] Politikai pártok

Legjelentősebb helyi politikai pártok:

A 2006-os választások óta a Robert Fico miniszterelnök vezette Fico-kormány van hatalmon.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Szlovákia hadereje

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 111 fő/km²
• Népességnövekedés: 0,15%
• Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
• Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12%
• Városi lakosság aránya: 58,8%
• Írástudatlanság: 1%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Főváros: Pozsony (Bratislava) 429 000 fő
• Fontosabb városok: Kassa (Košice) 234 000 fő, Eperjes (Prešov) 92 000 fő, Nyitra (Nitra) 87 000 fő, Zsolna (Žilina) 85 000fő. Szlovákiában 138 város és 2885 község található.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: szlovák
• Népek: szlovák 85,8%, magyar 9,7%, roma 1,7%, cseh 0,8%, ruszin 0,4%, ukrán 0,2%, német 0,1%, egyéb 1,3% (2001)
• Vallások: római katolikus 68,9%, evangélikus 10,8%, görög katolikus 4,1%, református 2%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)
• Írásrendszer: latin ábécé

[szerkesztés] Szlovákiai magyarság

Fő szócikk: Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik. Szlovákiát történelmileg szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék csak a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a Csehszlovákiától visszacsatolt területeket is Felvidéknek nevezték.

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kultúra

A Mária Valéria híd összeköti Magyarországot és Szlovákiát

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Magyar nyelvű oktatás

Komáromban működik Szlovákia eggyetlen magyar nyelvű Egyeteme.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Építészet

[szerkesztés] Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

• Jozef Hanula, a 19-20.század jeles szlovák festője

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Filmművészet

[szerkesztés] Zene

A 70-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenakarai voltak a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect.

Szlovákiai magyar könnyűzene:

• Ghymes

[szerkesztés] Média

Szlovákiai tv csatornák: TV JOJ, TV Markíza, STV, TA3, TVA, Nautik TV, MusicBox.

Rádió állomások: Rádio Expres, Rádio Slovensko, Fun Rádio, Rádio Okay, Rádio Regina, Jemné Melódie, Rádio FM

Szlovákiai ujságok: Nový Čas, Pravda, SME, Hospodárske noviny, Plus 7 dní, Báječná žena, Život, Eurotelevízia, Új Szó, Nový Čas pre ženy.

[szerkesztés] Sport

Szlovákiában a legnépszerűbb sport a labdarúgás, 2. a jégkorong. A szlovák jégkorong vállogatott legnagyobb sikere a 2002-es Svédországi Aranyérem, a 2000-es ezüstérem és a 2003-as bronzérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav Satan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzén. Az NHL-ben nagyonsok szlovák játékos szerepel. Legeresményesebbek: Miroslav Satan, Peter Bondra, Zigmund Palfy, Lubomir Visnovsky, Jan Lasak, Peter Budaj, Zdeno Chara, Marián Hossa. Szlovákia eddig 3 olimpián vett részt: 1996, 2000, 2004. Eddig összesen: 4 arany 6 ezüst és 4 bronzérmet szerzett. Szlovákia legnagyobb futbalcsapata a Slovan Bratislava. A szlovák válogatott még sosem szerepet sem VB-n sem EB-n. Több játékos külfoldi ligákban szerepel.

[szerkesztés] Lásd még

• Kategória:Szlovákia települései

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal oldala
• Szlovák idegenforgalmi térkép
• Síelés Szlovákiában
• Statisztikai adatok a népszámlálásokról
• Szlovákia képekben
• Szlovákia domborzati térképe
• sipalya.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Szlovák Paradicsom.lap.hu (linkgyűjtemény)
• szlovakia-utazas.lap.hu (linkgyűjtemény)
• pozsony.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Szlovákia hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• felvidek.lap.hu (linkgyűjtemény)
• szlovakhotel.lap.hu (linkgyűjtemény)
• szlovakgyogyfurdo.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Fényképek Szlovákiáról
• Szlovákia Térkép
• Térkép Kalauz (Praktikus térképgyűjtemény Szlovákiáról, nagyobb városairól)

Európai országok

	Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Máltai Lovagrend | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia-Hercegovina | Bulgária1 | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
	Észak-Európa: Dánia1, | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Örményország5 | Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia1 | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
	Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják
Függő területek: Akrotiri és Dekélia5 | Feröer | Gibraltár | Guernsey | Jersey | Man-sziget | Svalbard
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus5 | Dnyeszter Menti Köztársaság | Hegyi-Karabah5 | Koszovó

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország