Gyulai Gaál Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyulai Gaál Miklós (Zalaszegvár, 1799. február 14. – Pest, 1854. november 30.) honvédtábornok.
Egyike volt a honvéd hadsereg legképzettebb tisztjeinek. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1818-ban hadapródként lépett a császári és királyi mérnökkarba. 1848. szeptember elején mérnökkari alezredesként saját kérésére nyugalmazták. Szeptember közepén felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és már a hónap végén részt vett a Jellasics József elleni hadműveletekben. Október végén Perczel Mór hadtestébe vezérkari – akkori szóval táborkari – alezredessé nevezték ki. Részt vett Perczel dél-dunántúli hadműveleteiben. Teljesítményéért december 1-jén ezredessé nevezték ki, de Perczel vezérőrnaggyal nem tudott jó viszonyt kialakítani ezért december 22-én áthelyezték az aradi várat ostromló magyar sereg élére. 1849. január elején előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték a honvédség hadmérnökkarának főnökévé, de ő maradt a mintegy hatezer fős aradi ostromsereg parancsnoka is. Kellő erő hiányában nem csak ostromolni nem tudta a várat, hanem az ostromzárat sem tudta fenntartani. Mikor a Damjanich János és Vécsey Károly hadtestét felrendelték a fő hadszíntérre, Kuzman Todorović tábornok egy délvidéki császári csapatokból és szerb felkelőkből álló hadtest élén Arad felé indult és február 7-én támadást indított Gaál ostromló csapatai ellen. A február 8-án is tartó ütközet során a magyar csapatok a Maros bal partjára szorultak vissza. Todorović néhány zászlóalja be tudott nyomulni Óaradra és utánpótlással látta el az aradi várat. Az ostromzárat február 9-én sikerült helyreállítani, de Gaál Miklóst felmentették beosztásából és hadbírósági eljárást indítottak ellene. A vád alól végül felmentették és május elején kinevezték erődítési igazgatónak. Az ország több pontján ő irányította az erődítési munkálatokat és több utász egységet is felállított. Július 14-én lemondott beosztásáról és rövidesen nyugalmazták.
Az aradi hadbíróság húsz év várfogságra ítélte. A börtönben megírta emlékiratait. Rabkórházban halt meg.
[szerkesztés] Felhasznált források
- Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676