Vita:Gyufa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Természetesen nem Irinyi találta fel a gyufát. Max. a biztonsági gyufa egy fajtáját. SyP 2007. február 1., 21:27 (CET)
De jó lett! Gratulálok! SyP 2007. február 6., 19:30 (CET)
- Köszi! Pasztilla 2007. február 6., 20:40 (CET)
Én kivételesen gonosz leszek: ebből a cikkből nagyon sok mindent megtudhatunk a gyufáról, csak azt nem, hogy mi a működésének a lényege. Az, hogy mindenféle kimondhatatlan nevű anyagba mártogatják, az egy dolog, de mitől gyullad meg? A hosszú történeti áttekintésből megtudhatjuk, hogy a történelmi gyufák miből voltak, de azt nem, hogy milyen anyagokból készül a ma használatos gyufa?
- Ezt nem egészen értem, szerintem csak átugrottad a bevezetőt, mert ott van, hogy mi a működési elve (dörzsölés, oxidáció) és miből készül a mai gyufa: "A modern biztonsági gyufa vagy svédgyufa fejét könnyen gyulladó masszából (kálium-dikromát, ólom-oxid, mangán-oxid, antimon-szulfid, színezék, üvegpor és kötőanyag) képezik ki. Az utánizzás elleni védekezésül a gyufaszálat különböző anyagokkal kezelik (vízüveg, nátrium- vagy ammónium-foszfát stb.), majd parafinnal vonják be. A gyufafej az előkészített dörzsfelületen gyullad meg, amelyet vörös foszfor, őrölt üveg és kötőanyag elegyítésével állítanak elő." Ezen kívül miféle működési elvre fáj a fogad? :-) Pasztilla 2007. február 6., 20:40 (CET)
- Jó, a régi típusú gyufánál világos, hogy alacsony hőfokon gyulladó anyagról van szó, ami smirglin végighúzva a súrlódási hő követkestében lángra lobban. De utána megtudjuk, hogy ez nem jó, mert túlságosan gyúlékony, tehát az összetevők egy részét nem a gyufafejbe, hanem a gyufásdoboz dörzsfelületére teszik. Most már csak az a kérdés, hogy ha a gyufát végighúzom a doboz oldalán, akkor miért a gyufaszál, és miért nem a gyufásdoboz gyullad meg? Emlékszem, már kisiskolás koromban sem találtam egyetlen olyan lexikont vagy kézikönyvet, ami ezt értelmesen elmagyarázta volna. Ezek szerint a Wikipédiából se fogom megtudni. Az atombombát meg a holdutazást már értem, már csak a gyufa hiányzik. --Villanueva 2007. február 7., 07:20 (CET)
- Áhhh szóóóó. Te egy nem vagy egy hülyegyerek, és megkövetellek, máris intézkedem (nem máris, csak este). Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)
- Jó, a régi típusú gyufánál világos, hogy alacsony hőfokon gyulladó anyagról van szó, ami smirglin végighúzva a súrlódási hő követkestében lángra lobban. De utána megtudjuk, hogy ez nem jó, mert túlságosan gyúlékony, tehát az összetevők egy részét nem a gyufafejbe, hanem a gyufásdoboz dörzsfelületére teszik. Most már csak az a kérdés, hogy ha a gyufát végighúzom a doboz oldalán, akkor miért a gyufaszál, és miért nem a gyufásdoboz gyullad meg? Emlékszem, már kisiskolás koromban sem találtam egyetlen olyan lexikont vagy kézikönyvet, ami ezt értelmesen elmagyarázta volna. Ezek szerint a Wikipédiából se fogom megtudni. Az atombombát meg a holdutazást már értem, már csak a gyufa hiányzik. --Villanueva 2007. február 7., 07:20 (CET)
„A hagyományosan 60 centiméteres rönkökből esztergálják ki a szálakat”: Szerintem itt valami komoly félreértés van, erről nekem egy bizonyos székely-vicc jut az eszembe. --Villanueva 2007. február 6., 20:32 (CET)
- Na ez jogos, én is felvontam a szemöldökömet, amikor olvastam, de úgy néz ki, hogy vannak direkt ilyen gyufaipari gépek, amelyek háncsolásszerűen 2mm vastagon szeletelik, s egyúttal ki is esztergálják a későbbi gyufaszálakat, az jön ki alul a gépből. Ott van egyébként a faipari link alatt is ez a dolog, asszem. Pasztilla 2007. február 6., 20:40 (CET)
- Megvan, ezt a forrás is pontatlanul fogalmazza meg, valójában arról van szó, hogy 2 mm vastag hámozott furnért állítanak elő, és azt hasogatják fel szintén 2 mm-es csíkokra, és ebből lesz a 2X2 mm-es gyufa-alapanyag. A fa hámozása tényleg hasonlít kicsit az esztergáláshoz, nagyjából az a különbség, hogy az, ami az esztergálásnál hulladék (forgács), az a hámozásnál végtermék (furnér), és viszont. --Villanueva 2007. február 7., 07:20 (CET)
- Igen? Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)
- Megvan, ezt a forrás is pontatlanul fogalmazza meg, valójában arról van szó, hogy 2 mm vastag hámozott furnért állítanak elő, és azt hasogatják fel szintén 2 mm-es csíkokra, és ebből lesz a 2X2 mm-es gyufa-alapanyag. A fa hámozása tényleg hasonlít kicsit az esztergáláshoz, nagyjából az a különbség, hogy az, ami az esztergálásnál hulladék (forgács), az a hámozásnál végtermék (furnér), és viszont. --Villanueva 2007. február 7., 07:20 (CET)
[szerkesztés] Nem rentábilis, ha olcsó?
"az alacsony előállítási ár és a hosszú használati idő miatt nagyüzemi termelése nem volt rentábilis, így nem terjedt el." - valaki érti ezt?, mert én nem...misibacsi 2007. február 6., 22:35 (CET)
Gyerekek, nagyon nehézfejűek és kekecek vagytok ma, vagy az én wikistressz-szintem magas. Ezért a megjegyzésért utólag is bocsánat, de tényleg. A gyufát azért éri meg gyártani, mert egyszer használatos és baromi sok kell belőle, irgalmatlan mennyiség. Egy gyufaszál előállítási költsége nullaegészkettőtized, de mivel többmilliárd kell belőle, hát megéri gyártani és forgalomba helyezni. Az örökgyufa előállítási költsége jottányival sem több, viszont éppen hatszázszor kevesebbet kell belőle gyártani, mert egy szállal hatszázszor gyújthatsz cigarettára. Vagy nem gyártod, mert azt mondod, hogy nem tudom a teljes gépsoromat folyamatosan munkában tartani, ha ilyen kicsi a gyufa felvevőpiaca, vagy azt mondod, hogy jó, sokkal nagyobb árrést alkalmazok, viszont ha ugyanazt a profitot akarod megkapni kábé, amit sima gyufagyártásért behajtasz, akkor cirka az ötszázszorosára kellene emelni az örökgyufa árát. A kutya nem venné meg. Én is inkább megveszem apródonként a hatszáz szál gyufát hatszáz forintért, minthogy vegyek ugyanannyi pénzért egy szál örökgyufát, és azon izguljak, hogy tényleg kitart-e hatszáz gyújtásig, nem ejtem-e a gázsütő mögé vagy kiesik a zsebemből.
Szóval mondatelemzés:
- "alacsony előállítási ár" -> az örökgyufa szálankénti elhanyagolható előállítási, és ebből fakadó kereskedelmi ára
- "hosszú használati idő" -> viszont nem fogják nekem naponta tucatonként venni, viszont gépsorokat állítottam a gyártására stb., stb.
Remélem kimerítő értelmezés volt. Pasztilla 2007. február 6., 22:48 (CET)
Hát, nem tudom. Mi a fene kerül egy szál gyufán nullaegészkettődizedbe? --Burumbátor társalgó 2007. február 7., 07:43 (CET)
- Utánaszámoltam, és igazad volt, az összeg nullaegésztizenkétszázad. Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)
- Éééé... felre teszett engem erteni... En asztat akartam megtudni, hogy MI A FENE KERÜL EZEN E NYAMVADT GYUFASZÁLON NULLAEGÉSZTIZENKÉDSZÁZADBA??!! --Burumbátor társalgó 2007. február 7., 09:54 (CET)
- Hát, kérem, a szükséges fa és vegyibigyók rajta, ugye, valóban elenyészőek ekkora mennyiségben, de legyen azért nullaegészhétszázad, még talán a gyufafej színezékanyaga a legdurvább tétel, viszont mivel a gyufásdobozon nincs külön göngyölegár, mint a sörösüvegen, annak előállítási és nyomdai költségei is a gyufavásárló vállát terhelik, ahogy a gyufagyári villanyszámla, a vezérigazgató fizetése és prémiuma meg a többi. (Bizonytalan vagyok, mostan arra válaszoltam-e, amit kérdezni tetszett.) Pasztilla 2007. február 7., 10:00 (CET)
- Na végre! Az egész munkanapom ráment az agyalásra :)) --Burumbátor társalgó 2007. február 7., 10:32 (CET)
Én egy dologban biztos vagyok: olyan fa nem létezik, amit 600-szor el lehetne égetni. Vagy mégis, csak a TÜZÉP-maffia eltitkolja előlünk? :) --Villanueva 2007. február 7., 08:42 (CET)
- Akkor ezt is majd kifejtem. Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)
- Off innen! A végén még Nyenyecfant csináltok belőlem...
- Építsd be, Pasztilla!
-
- The Match Game--Mihaszna Godson fóruma 2007. február 7., 09:14 (CET)
- Majd este, majd este. Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)
- The Match Game--Mihaszna Godson fóruma 2007. február 7., 09:14 (CET)