Háromszlécs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Háromszlécs (szlovákul Sliače, korábban Tri-Sljáče) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. 2001-ben 3830 lakosából 3792 szlovák volt [1].

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 A település nevének változásai
3 Története
4 Nevezetességei
5 Jeles háromszlécsiek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Rózsahegytől 6 km-re délkeletre a Liptói-medence déli részén fekszik. Alsó- Közép- és Felsőszlécsből áll.

[szerkesztés] A település nevének változásai

1251 – utraque Stelach (a latin utraque szó jelentése: mindkét)
1252 – due ville Scelech
1263 – Szelecz
1535 – Tres possessiones Zlech
1572 – Zlecz Superior, Zlecz Mediocris, Zlecz Inferior
1773 – Sliače
1786 – Oppidum Trium Slécsch
1808 – Tri Sljáče
1920 – Nižný, Prostredný és Vyšný Sliač, Tri Sliače
1927 – Sliače; magyarul: Háromszlécs
2001 – Liptovské Sliače

[szerkesztés] Története

Felsőszlécs felett neolit kori magaslati település nyomai és hallstatti urnasírok kerültek elő. A lausitzi kultúra népe erődítményt épített ide, mely egy védelmi rendszer része volt. Az egykori erőd maradványait 1795-ben Révay János szepesi püspök és az 1825. évi egyházi vizitáció is megemlíti. A 9. század első felében szlávok telepedtek meg ezen a vidéken. A település a 13. században tűnik fel az írott forrásokban. Alsó- és Középszlécset már 1251-ben említik a zniói premontrei kolostor birtokaként. Felsőszlécs pedig a 16. század első negyedében keletkezett, ekkor már a három rész egy falut alkotott és gyakorlatilag városként működött. Csak a 18. században kapott mezővárosi jogokat, vásártartással, hetipiaccal. Híres juhászai voltak, a fafaragás és sajtkészítés mesterei. 1910-ben 1943, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Simon és Júdásnak szentelt római katolikus temploma 1334 körül épült, tornya 17. századi. Falfestményei a 14 – 15. századból származnak, melyek közül a Segítő Szűzanya képe a mai szlovák ezer koronás bankjegyet díszíti.
Új templomának alapkövét 1994-ben II. János Pál pápa áldotta meg.
Határában mofettás melegforrás van enyhén szénsavas savanyúvízzel.
A településnek gazdag népi hagyományai vannak, melyeket népi együttese ápol.

[szerkesztés] Jeles háromszlécsiek

1863-ban itt született Jozef Hanula, festőművész.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Rózsahegyi járás települései

Rózsahegy (Ružomberok)

Besenyőfalu (Bešeňová) · Fenyőháza (Ľubochňa) · Gombás (Hubová) · Háromrevuca (Liptovské Revúce) · Háromszlécs (Sliače) · Ivachnófalu (Ivachnová) · Kelemenfalu (Kalameny) · Kisselmec (Štiavnička) · Komjatna (Komjatná) · Likavka · Liptótepla (Liptovská Teplá) · Liszkófalu (Lisková) · Lucski (Lúčky) · Lúzsna (Liptovská Lúžna) · Nagyselmec (Liptovská Štiavnica) · Nemesludrova (Ludrová) · Oláhdubova (Valaská Dubová) · Oszada (Liptovská Osada) · Patak (Potok)· Sósó (Švošov) · Szentmárton (Martinček) · Szentmihály (Liptovský Michal) · Sztankován (Stankovany) · Turapatak (Turík)